Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom
A zsúfoltság, a férőhelyhiány, a magas lemorzsolódás a felszabadulásig végig kísérte Félegyháza elemi oktatását. A néptömegek iskoláztatásának elhanyagolása az analfabétizmus megdöbbentő arányú elterjedéséhez vezetett. Az 1870. évi népszámlálás adatai szerint a legalább 10 ezer lelket számláló 131 székely—magyar város közül e téren Félegyháza a 127-ik 74,9 százalékkal! Ugyanakkor a Jászkun Kerületben az analfabéták aránya kereken 56 százalék. 16 Félegyháza műveltségi viszonyainak elmaradottságára mutat az is, hogy 1861-ben a polgárosodó rétegből alakult Népkörben kezdetben felolvasót kellett tartani s csak 15 év múlva érték el azt a színvonalat, hogy a kör minden tagja maga tudta olvasni a napilapokat. 17 Félegyháza vázolt társadalmi és művelődési, gazdasági viszonyai magyarázatot adnak arra, hogy a helyi parasztmozgalom miért nem tudott tudatos, szervezett mozgalommá válni és miért maradt meg a földért folyó harc ösztönösségi fokán. A redempció teremtette társadalmi helyzet létrehozta a birtokosok politikai monopolhelyzetét is. Amint már láttuk, a tanács vezetése is kizárólag az ő kezükben volt, a nép a helyi politika alakításában nem vehetett részt. A birtokosság ebből tudatosan kizárta. A Kerület 1823-ban 1873. szám alatt szabályozta a tanácsi tisztújítás rendjét, amely a demokratizálás irányába hatott. Ring Mihály szenátor utódjának választásakor 1824-ben ismertették ugyan a Kerületnek a ,,Tanátsbéli Tagok választása eránt Költ újabb rendeléseit", de a választást mégis a régi gyakorlat szerint folytatták le. 18 A 1825—27. évi országgyűlés hatására a Kerület a tisztválasztást az azt monopolizáló tanács kezéből ki akarta venni és ezt a jogot az adófizető népre akarta ruházni. Lényegében az 1823. évi vonatkozó rendelkezés végrehajtását kívánta elérni. A tisztújítás új rendjének bevezetésére irányuló intézkedés igen érzékenyen érintette a tanácsot. Sérelmének hangot is adott az 1826. évi január 7-i tanácsülés 7. számú határozatában: . . . ,,az ott (1873/ 1823. számú kerületi határozat) megállítatott rend szabályok főkép a' Tanátsi Tagok választása esetiben a' Közönségekk privilegiális s régi usussal megerősített jussainkk derogálván, azokat nem tsak meg szorítaná, sött egyenessen ezen eddig gyakorlott díszes választói hivatalt a' Közönségek Tanátsai mint is a Nép representánsai kezekbül el vévén, azt majd nem egészlen a' népre ruháznák, 's annak kénnyére hagynák ..." A tanács 16 KELETI Károly: Hazánk és népe Pest, 1871. 300—3C4. oldalon. 17 SZERELEMHEGYI: 285. oldalon. 18 BKML—Kf Prothocol. Pol. Sub. № XIV. 1824—1820.1824. január 10.12. sz. határozat. 6 Bács-Kiskun megye múltjából Ш. 81
