Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

nyitó befolyást gyakorol az alája tartozó társadalom életére. Nemcsak egyházi fegyelmet és hitéletet ápol, hanem iskola-politikát, sajtópolitikát és társadalompolitikát folytat és oly sikerrel, hogy más szándék nem is érvényesül területén. Kalocsán szemlélhető az egyházi iskola- és sajtópolitika célkitűzése, eszközei és hatása, a szállásokon pedig a gazdaság- és társadalompolitika eredménye."

114 Az e körzetben található Sükösdön a néppel foglalkozókra vonatkozó kérdésnél nyíltan ki is mondják mindenekelőtt a „papok, tanítók, jegyzők hatása érvényesül". A kun területek két nagy településének, Kunszentmiklósnak és Fölöpszállásnak a társadalmát is „maradi"-nak minősítették. (Szabadszállást nem ebbe a kategóriába sorolta a válaszadó, de ide vehetjük, mert a többi kérdésre adott válasz teljesen egyezik az előzőekkel.) Iskolaellátottságuk jobb az átlagosnál, gazdasági ismétlő iskola volt, de „példamutató" gazdák nincsenek, működött viszont a gazdakör, Szabadszálláson 3 is. A „maradiság" felmérésből hiányzó indoklását Erdei Ferenc így körvonalazza: „Ha mezővárosoknak nem is mondhatók a kunszállások, de nem mondhatók falvaknak sem. Hiányzik belőlük a földművelő falvak elszánt földtúró igyekezete, összbúvó meleg közösségi élete, elhagyatottsága, igénytelensége. Fülöpszállás, Szabadszállás és Kunszentmiklós másfajta helyek. Nem jobbágy községek. Kiváltságos parasztok voltak, s az urak és papok tisztelete ismeretlen előttük és soha sem gyakorolták saját paraszti életük alázatos hordozását. Rátartok, igényesek, kényelemszeretők, mint a halasi őslakosok. Reformátusok és ebben pogány ellenállás fejeződik ki a „térdencsúszó" istenimádással szemben. Nem törik magukat a munkában, szeretnek gazda módra élni benn a „városban" és a földet bérlőre, cselédre, gyermekekre bízzák. Egykéznek, szeretnék biztosítani utódjaiknak a polgári életnívót."

115 Jakabszállás, Peszéradacs és Prónayfalva gazdáinak „maradisága" más forrásból, a nyomorúságos körülményekből ered. Tulajdonképpen csak a nevük volt község, de belső maggal szinte nem rendelkeztek. Iskolaellátottságuk a megnevezés sorrendjében: 4 iskola 4 tanítóval, 3 iskola 3 tanítóval, 8 iskola 9 tanítóval. Gazdasági ismétlő iskolája egyiknek sem volt.A néppel nem foglalkozott senki, illetve Jakabszálláson a „jegyző és a tanító foglalkozik a néppel, de nem sok eredménnyel, mert meghallgatásra nem nagyon talál". A 451 tanyából álló községben ezen nem is lehet csodálkozni. Nem véletlen, hogy a „haladó" jelzővel minősített települések túlnyomó része a fejlett homoki szőlő- és gyümölcstermelő falvakból került. 114 TJ. o. 245. o. 115 TJ. o. 161.0.