Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

A 41 % feletti kategória községei — Solt és Szakmar kivételével — a kiskunságban találhatók és szinte teljes mértékben fedik a nagyhatárú, ritkán lakott községek névsorát. Az egy lakóházban élők átlagos száma és a falu villannyal való ellátottsága is az életkörülményekre utal. 20. sz. táblázat. Az egy lakóházra jutó lakosok átlagos száma a vizsgálat községekben Csoportosítás Községben Megoszlási arány % 4 fő alatt 11 22,4 4,1—4,5 fó között 16 32,7 4,6—5 fő között 14 28,6 5,1 fő felett 8 16,3 Összesen : 49 100,0 Ez az összeállítás mintegy összegezi és alátámasztja a vizsgálat alapján tett korábbi megállapodásokat és egyben fényt vet a terület parasztsága polarizáltságára is. A korán polgáriasult, jómódú, de a fejlődésben megrekedt, paraszti gazdálkodást folytató magyar falvakban alacsony volt a népszaporulat, pusztított az „egyke". A hasonló sorsban élő nemzetiségi telepes községekben viszont, ahol a lakóházak mérete, felszereltsége legalább emezekkel azonos szinten áll, (a gazdálkodásról nem is beszélve) átlagosan sokkal több ember élt egy lakóházban. így például a magyarlakta Dunapatajon 3,7 fő, a szomszédos sváb lakosságú Hartán 5,1 fő, a jómódú Eajszon 3,9 fő, a német telepesek lakta Császártöltésen pedig 5,3 fő volt a viszonyszám értéke. A 4,6 fő/lakóház feletti kategóriába eső 22 községből a 4 sváb községet (Császártöltést, Hartát, Hajóst és Nemesnádudvart) leszámítva, valamenynyi a Kiskunságon volt található. Itt azonban a ténylegesen magas népszaporulat mellett közrejátszott, hogy egyes gyenge termőhelyi adottságú területeken igen nyomorúságos lakásviszonyok voltak. (Például: Peszéradacs 7,1 fő/lakóház, Szánk 6,1 fő/lakóház). Említésre érdemes még, hogy a vizsgált 80 községből mindössze 14-ben volt villany. A polgáriasult dunamenti mezővárosokban (Dunavecse, Solt és Dunapataj), a hasonló irányba fejlődött kun településeken (Kunszentmiklós és Szabadszállás), valamint a Homokhátság dinamikusan fejlődő szőlő- gyümölcstermelő parasztközségeiben (Izsák, Kerekegyháza, Kiskőrös, Kiskunmajsa, Ókécske, Űjkécske stb.). A villany bevezetése egy községbe — még ha többnyire nem terjed is túl a központon — két dolgot is