Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt
Három jellemző homokhátsági község lakosságnövekedése 1869—1935 évek között' Kerekegyháza Kiskőrös Kiskunmajsa Év Lakosok száma Fejlődés dinaLakosok száma Fejlődés dinaLakosok száma Fejlődés difő mikája % fő mikája % fő namikája % 1869. 1898 100,0 6 510 100,0 7 838 100,0 1880. 2395 126,2 6 830 104,9 10 163 129,7 1890. 2969 156,4 7 878 121,0 12 221 155,9 1900. 3604 189,9 V 9 263 142,3 13 950 178,0 1910. 4445 234,2 11 555 177,4 15 936 203,3 1920. 4830 254,5 12 241 188,0 16 954 216,3 1935. 5263 277,3 13 000 199,7 18 126 231,3 A szóbanforgó községek lakóház állományának alakulása is fontos jellemzőkre hívja fel a figyelmet. A következő két táblázat segítségével vessünk most erre egy pillantást. 19. sz. táblázat. A vizsgált községek megoszlása a külterületen található lakóházak arányában Csoportosítás Községben Megoszlási arány % A lakóházakból külterületen található : Kevesebb, mint 10% 17 34,7 11— 40% 18 36,7 41—60% 7 14,3 61%-nál több 7 14,3 Összesen : 49 100,0 Azok a helységek, amelyekben a külterületi lakóházak aránya nem éri el a 10%-ot sem, kevés kivétellel a Dunamelléken helyzekednek el. (Drágszél, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dunavecse, Érsekcsanád, Fájsz, Foktő, Sükösd, Szalkszentmárton stb.) Tehát ez esetben is nyilvánvalóvá válik, hogy ez a terület mennyire elüt a Homokhátságtól. Ezeken a településeken az emberek bent laktak a faluban, a lakóházak mellett még istálló sem található. Allataikat a falu szélén található gazdasági udvarban, az ,,akol' '-ban tartották. 112 Népsűrűség szempontjából is a legmagasabb kategóriába tartoztak, azaz itt élt 1 km 2-en már akkor is a legtöbb ember. 111 Az 1809., 1880., 1890., 1900., és 1910. évi adatok az 1910. évi népszámlálás adataiból kigyűjtve. Az 1920. év adat az 1920. évi népszámlálásból kigyűjtve. Az 1935. évi adatok a kamarai összeírásból számolva. 112 Erdei Ferenc: Futóhomok c. i. művében rendkívül szemléletesen írja le ezt a gazdálkodási formát. 4* 51
