Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946
azonban a gazdasági előljáró a gazdasági felügyelőség irányítása, felügyelete és ellenőrzése alatt kellett, hogy működjön, az eleve reménytelen próbálkozás volt. 2.52. Az OMK a törvény szerint figyelemmel kíséri a mezőgazdasági kamarák működését, és felügyeletet gyakorol felettük. E jogából adódóan felülbírálja a mezőgazdasági kamarák előterjesztéseit és javaslatait. 130 Az OMK és a DTMK viszonya a rendszer működésének első tizenöt évében a törvény rendelkezéseinek negfelelően alakult. Voltak ugyan kisebb nézeteltérések a két hivatal között — főként anyagi ügyekben 131 —, de nem ez volt a meghatározó. 1937-től azonban, amikor a választások után hosszú ideig nem alakultak meg az OMK testületi szervei, és dr. Máté Imre lett az igazgató, megromlott a kapcsolat a két szerv között. Az OMK egy ízben fegyelmi eljárást is elrendelt a DTMK ellen. Ennek körülményeit így rögzítette a választmányi jegyzőkönyv: „Kamarai munkánk lebecsülésének tekintettük azt, hogy a kamaránkhoz intézett hivatalos országos kamarai átiratot ideiglenes fogalmazó írta alá, és tárgyalás nélkül visszaküldtük. Nem az egy aláírásért, hanem mert ismételten előfordult, hogy az országos kamarai átiratot fogalmazó, ideiglenes fogalmazó, sőt az OMK-ba alig néhány hete került fiatal tisztviselők írják alá . . . Sérelmünket a földművelésügyi miniszter tudomására hoztuk, és arra orvoslást kértünk. Ezután . . az OMK-tói átiratot kaptunk, amelyben az elnökség aláírásával arról értesített, hogy kamaránk ellen az érdekképviseleti felügyeleti eljárást elrendeli. Az OMK-nak erre az átiratára részletes választ adtunk, amelyben kifejtettük, hogy az érdekképviseleti felügyeleti eljárást elrendelni nincs joga, annál kevésbé, mivel az OMK-nak az általuk közölt hivatalos állásfoglalás alapján elnöksége nincsen ... A választmány felszólítja az OMK igazgatóságát, hogy vonja le a konzekvenciákat. A választmány az intézménnyel keresi a megbékülést, azonban a most élenjáró személlyel nem." 132 Az itt formai kérdésben kibontakozott vita mögött húzódó személyi ellentét alapja kétségkívül elvi ellentét volt. dr. Máté Imre központosító törekvései öltöttek testet a kamarai novellában és annak végrehajtási rendeleté130 Lásd (T) 53—54. §. A karaarai novella, bár nem szélesítette az OMK felügyeleti jogkörét, azzal, hogy ennek módjait konkrétan megjelölte, érezhetőbbé tette az alá- fölérendeltségi viszonyt. A kerületi kamarák kötelesek voltak havonta beszámolni működésükről az OMK-nak, szolgálati, fegyelmi és nyugdíjszabályzataik nem — gyakorlatilag az alapszabályaik sem — térhettek el az OMK szabályzataitól, a testületi ülésekre az OMK képviselőit is meg kellett hívni, az OMK felülvizsgálta a kamarai költségvetéseket és zárszámadásokat, a kamarák a minisztériumokhoz csak rajta keresztül intézhettek felterjesztéseket. 131 A 4GO0/1933. M. E. sz. r. szerint a mezőgazdasági kamarák gazdálkodásának felülvizsgálására is Uletékes Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága 1934-ben a DTMK tisztviselői illetményeinek csökkentéséről rendelkezett, és egyebekben is jelentősen megnyirbálta a költségvetési tételeket, ugyanakkor változatlanul hagyta az OMK fenntartására eredetileg megállapított hozzájárulás Összegét, és ugyanígy az OMK tisztviselőinek fizetését, ami kiváltotta a DTMK tisztviselőinek ellenszenvét. — BKmL. DTMK ir. Tisztviselők dosszié. 132 Uo. Választmányi ülés jkv. 1939. okt. 28.
