Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

ben

133

, ezzel vívta ki az önállóságukat növelni igyekvő kerületi kamarák, köztük leginkább a DTMK ellenszenvét.

134 Dr. Máté távozása után azonnal felvetődött az újabb rendezés gondolata — hozzákezdtek a kamarai szabályzatok átdolgozásához, megkezdődtek egy új érdekképviseleti novella előmunkálatai. A földművelésügyi miniszter a DTMK igazgatójának a véleményét is kikérte az érdekképviseleti rendszer átszervezése ügyében, aki ennek kapcsán részletesen kitért az OMK szerepére. Kifejtette, hogy az OMK akadályozza a minisztérium és a kerületi kamarák közötti szorosabb kapcsolat kiépítését, sőt, ellentétet szít a vidéki kamarák között. Szükségtelen, hogy a vidéki kamaráktól kért információkat az OMK közvetítse. Elegendő lenne egy ügyosztály egy berendelt kamarai tisztviselővel, aki fenntartaná a kapcsolatot a kamarákkal. Ha pedig megmarad az OMK, szervezzen mellé a miniszter egy tanácsot a vidéki kamarák elnökeiből és igazgatóiból.

135 A készülő változások sem kedveztek azonban a DTMK-nak. Az érdekképviselet törvényes újraszabályozására nem került sor. Az új szabályzatok elkészültek ugyan, de cseppet sem biztosítottak nagyobb önállóságot a vidéki kamaráknak, mint az előbbiek, és ugyanúgy kötelező volt az átvételük, mint azoké.

136 2.53. A törvény szerint a földművelésügyi miniszter gyakorolja a mezőgazdasági kamarák feletti felügyeletet.

137 A kamarai közgyűlést bármikorösszehívhatja.

138 A közgyűlés által elfogadott alapszabályok és alapszabály módosítások csak a jóváhagyásával érvényesek.

139 A miniszter vagy a megbízottja részt vehet a kamarai testületi üléseken, ezért azok időpontját a minisztériumnak be kell jelenteni.

140 A közgyűlési jegyzőkönyvek egy példányát — 1937-től a választmányi ülésekét is — fel kellett küldeni a minisztériumba.

141 A DTMK átfogó, az érdekképviseleti novella szavaival „országos jelenségű" ügyekben az OMK-n keresztül fordulhatott a minisztériumhoz, egyebekben, és a novella kiadása előtt, közvetlen kapcsolatban állt vele. A felira133 117 000/1938. F. M. ez. r. 134 Az ellentét okát így rögzítette az igazgató Teleki Mihálynak írt levelében: „A novella kapcsán hiába foglalt állást az őt vidéki kamara egyöntetűen egyik- másik kérdésben, mégiscsak az lett, amit az országos kamara igazgatója akart." — BKmL. DTMK ir. Érdekképviseleti reform dosszié. 135 Uo. 130 A DTMK 1939. évi őszi közgyűlése módosította az alapszabályokat. A felküldött határozatot a minisztérium tárgyalás nélkül, azzal küldte vissza, hogy az új alapszabályokat a DTMK az OMK alapszabályaival összhangban állapítsa meg. — Uo. Választmányi ülés jkv. 1941. márc. 19. 137 (T) 50. §. 138 (T) 41. §. 139 (T) 38. §. 140 (T) 18. § (4). 141 (T) 41. § (2) és (N) 12. § (1).