Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

1.135. A nyugdíj bizottság a kamarai tisztviselők nyugdíjügyeinek intézésére alakult, 6 tagból. Öt tagját a kamarai közgyűlés választotta az öt érdekeltségi csoport mindegyikéből, a hatodik tagot a tisztviselők saját körükből választották. A bizottság elnöke a kamara elnöke, szavazati jog nélküli tagja az igazgató. A bizottság a kamarai nyugdíjszabályzatban lefektetett elvek szerint működött. Kezelte a tisztviselői nyugdíjalapot, és javaslatot tett annak felhasználására. Az 1939. évi szervezeti és ügyrendi szabályzat szerint nyugdíj bizottság alakítható, de működésének körülményeit nem tárgyalja, az 1942. évi szabályzat pedig egyáltalán nem említi. Ennek ellenére a bizottság a kamara megszűnéséig folyamatosan működött. 1.14. Az alapszabályok szerint a közgyűlés egyes kérdések szakszerű megtárgyalására és előkészítésére szakosztályokat alakíthat. A szakosztályoknak hivatalból tagja — kivéve a munkás és a gazdatiszti szakosztályt — a kamara elnöke, alelnökei és igazgatója. Az elnökét minden szakosztály a tagjai sorából választja. A szakosztályok a kamara nevében nem hozhattak határozatot. Döntéseiket a választmány elé kellett terjeszteniük, amely azokat tárgyalás alá vette, és határozattá emelte vagy a közgyűlés elé terjesztette, esetleg visszaadta. A szakosztályi elnökök a szakosztályok összehívását és az ülés tárgysorozatát az elnökségnek kötelesek voltak előzetesen bejelenteni. A szakosztályok kötelesek behatóan megtárgyalni, előkészíteni, véleményezni a vezetőség által hozzájuk utalt ügyeket, de önként is tárgyalhatnak bármely szakkérdést, és a mezőgazdaság fejlesztésére önálló javaslatokat tehetnek. Törvényadta joguk, hogy a közgyűlés és a választmány határozatai ellen — ha azokat a mezőgazdaság fejlődésére károsnak ítélik —, a kamara útján, felterjesztéssel élhetnek a földművelésügyi miniszterhez. A szakosztályok tagjainak számát a közgyűlés határozta meg. Egy-egy szakosztály általában 20 tagból állt — a délvidék visszacsatolása után 22 tagból —, kivéve az alföldi szakosztályt, amelynek 150 tagja volt. Az igazgató a kamarai tisztviselők közül minden szakosztályba előadót rendelt ki. A szakosztályok a kérdések alaposabb megismerésére tagjaik számának fele részéig kívülállókat is meghívhattak, de a szavazati jog megadása nélkül. A szakosztályok határozatképességéhez 5 — az alföldi szakosztályéhoz 40 — tag jelenléte szükséges. Már a DTMK alakuló közgyűlésén sor került két szakosztály létrehozására. A közgazdasági szakosztályt az általános gazdaságpolitikai ügyek tár-