Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

gyalására hívták életre, a mezőgazdasági szakosztályhoz pedig a mezőgazdasági szakkérdések tartoztak volna. A következő közgyűlésen, amelyre 1923 decemberében került sor, üzemi és számtartási szakosztály létrehozását határozták el, azonban ténylegesen e három szakosztály egyike sem működött. Ugyanígy csak papíron létezett az 1927. május 27-i közgyűlésen megalakított fásítási és iskolánkívüli gazdasági szakoktatási szakosztály is. A szakosztályi élet tényleges kezdetét az 1926. február 28-i közgyűlés jelentette, amikor a már korábban létrehozott adóügyi, állattenyésztési, gazdatiszti, gyümölcsészeti, szőlészeti és borászati, közgazdasági és növénytermelési szakosztályok tagjait megválasztották.

25 1927. február 22-én alakult meg a tanyai (kulturálisnak is nevezett) szakosztály, majd a harmincas évek elején jöttek létre újabb szakosztályok: 1931-ben az alföldi, a baromfi- és kisállattenyésztési és a munkás szakosztály, 1932-ben a földbérlő szakosztály, és végül a méhészeti szakosztály, 1936-ban. 1.151. A kamara működését az elnök irányítja. Az elnököt és az alelnököket a közgyűlés választja a jelölő bizottság — ennek megalakulásáig a választmány — jelöltjei közül. Az alelnökök számát a (T)40. §-a 2-ben állapítottameg, de a DTMK már az alakuló közgyűlésén 3 alelnököt választott, — és 1932-től, amikor a kamara addigi elnöke, Purgly Emil földművelésügyi miniszter lett, 6-ra emelkedett az alelnökök száma.

26 A (N) 11. §. 1. szerint az elnökök számát a kerületi kamarák maguk határozzák meg, és az alapszabályokban rögzítik. Az újjáalakult DTMK kúriánként 1—1, tehát öszszesen 7 alelnököt választott. Számuk a délvidék visszacsatolása után 8-ra emelkedett.

27 Az elnökválasztás közfelkiáltással vagy titkos szavazással történhetett. Az 1934. évi szervezeti és ügyrendi szabályzat szerint a közgyűlésen jelenlevő rendes tagok egynegyedének írásbeli kívánságára az elnök köteles titkos szavazást elrendelni. Az 1939. évi szabályzat szerint ehhez 40 rendes tag írásbeli kérése szükséges, de az elnökség bármikor elrendelheti. Az 1942. évi szabályzat szerint a jelenlevő rendes tagok egyötödének írásban előterjesztett, és a szavazásra vonatkozó határozat kimondása előtt benyújtott kérelmére köteles elrendelni az elnök, de saját elhatározásából bármikor megteheti. A kamarai tagok két alkalommal kezdeményezték az elnökvá25 Az adóügyi szakosztály 1925. május 5-én, az állattenyésztési és a növénytermelési 1926. május 5-én, a gyümölcsészeti, szőlészeti és borászati 1927. március 22-én, a közgazdasági 1929. február 7-én, a gazdatiszti 1932. június 2-án tartotta alakuló ülését. Lásd: Küzdelem az Alföld jövőjéért. Beszámoló a DTMK másfél évtizedes munkájáról. (A továbbiakban: 15 éves jelentés.) Szerk.: Gesztelyi Nagy L. Kecskemét, 1937. 354—359. p. 26 Uo. 349. p. 27 BKmL. DTMK ir. Közgyűlési jkv. 1942. ápr. 19.