Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

gyűlésrő] egy évnél tovább igazolatlanul távol maradtak, javaslatot tett a kamarai tagságtól való megfosztásukra. 1.132. A számvizsgáló bizottság tagjait a közgyűlés választja, érdekeltségi csoportonként 1—1 rendes és 1—1 póttagot. Elnökét a bizottság maga választja. A bizottság a kamara vagyon- és pénzkezelése felett gyakorolt felügyeletet. Általában évente egy alkalommal ült össze, amikor felülvizsgálta és hitelesítette a zárszámadást, annak a közgyűlés elé terjesztése előtt. Határozatképességéhez az elnökkel együtt 3,1939-től 4 tag jelenléte szükséges. A bizottságot a bizottság elnöke hívja össze, de összehívhatja a kamara elnöke és igazgatója is. 1939—1942 között hivatalból tagja volt a bizottságnak a kamara elnöke és első alelnöke is. Mindvégig szavazati jog nélküli tagja az igazgató. 1.133. A fegyelmi bizottságba a közgyűlés érdekeltségi csoportonként 1—1 rendes és 1—1 póttagot választ. Elnökét a bizottság maga választja. A bizottság szavazati jog nélkül tagja az igazgató. Az 1939. évi alapszabályok szerint hivatalból tagja a kamara elnöke és első alelnöke. Üléseit a kamara elnöke hívja össze. A bizottság a kamarai tagok és tisztviselők elnökség által eléje utalt ügyeiiben volt illetékes eljárni, a kamara fegyelmi szabályzatában meghatározott ügyekben és keretek között. Döntései ellen a választmányhoz lehetett fellebbezni, végső fokon a közgyűlés döntött. A fegyelmi ügyek 1939-ig voltak kamarai belügyek. 1939-től másodfokon úgy a kerületi kamarák, mint az OMK tisztviselői felett az ún. Központi Fegyelmi Bizottság határozott. A DTMK fennállása alatt fegyelmi eljárás lefolytatására nem került sor. 1.134. A jelölő bizottság feladata a kamarai választások előkészítése, illetve a kamarai elnök, elnökhelyettesek, bizottsági, szakosztályi és választmányi tagok megválasztására javaslattétel. A tagjait a közgyűlés választja, érdekeltségi csoportonként 1—1 rendes és 1—1 póttagot. A bizottságnak a kamara elnöke, első alelnöke és igazgatója hivatalból tagja, de az igazgatónak nincs szavazati joga. Elnöke a kamara elnöke, a bizottság összehívásáról is ő gondoskodik. A jelölés ajánlás alapján történt. Ennek hiányában a bizottság maga jelöl. Ajánlásra minden kamarai tag jogosult. A bizottság köteles volt jelölni azokat a tagokat, akikre legalább 40 ajánlás érkezett. A választásokon szavazni csak azokra lehetett, akiket a bizottság jelölt. A jelölő bizottság tett javaslatot a szavazás módjára is. A bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. Határozatképességéhez 1939ig 5, azután 7 tag jelenléte szükséges.