Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

1935-ig, az állandó jelölő bizottság megalakulásáig az elnök, az elnökhelyettesek, a szakosztályi és bizottsági tagok megválasztására is a választmány tett javaslatot. 1939-ig a tisztviselői állásokat a titkári állással bezárólag, az igazgató javaslata alapján, a választmány töltötte be. Ezután a tisztviselői állások ideiglenes betöltése tartozott a hatáskörébe. Választmányi ülést általában 3—5-öt tartottak évente. Egyet-egyet a közgyűlések előtt, a többit az időközben felmerült kérdések megtárgyalására. Az üléseket az elnök hívta össze. Határozatképességéhez 1939-ig az elnökön kívül 6,1939 után 10 tag jelenléte volt szükséges. Minden választmányi ülésen jelentést kellett tenni a) a megelőző ülésen hozott határozatok alapján történtekről, b) a megelőző ülés óta történt fontosabb eseményekről, c) a megelőző ülés óta tartott bizottsági és szakosztályi ülésekről. 1.13. A közgyűlés meghatározott feladatkörrel állandó és ideiglenes jellegű bizottságokat alakíthatott. A DTMK alapszabályai, illetve szervezeti és ügyrendi szabályzatai a következő állandó jellegű bizottságok alakításáról rendelkeztek: igazoló bizottság, számvizsgáló bizottság, fegyelmi bizottság, jelölő bizottság, nyugdíj bizottság. A jelölőbizottság 1935-ben, a többi 1923-ban alakult meg először. A bizottsági tagok megbízása 1937-ig 3 évre szólt. 1.131. Az igazoló bizottság tagjait a közgyűlés választja, érdekeltségi csoportonként 1—1 rendes és 1—1 póttagot. Elnöke a kamara elnöke, szavazati jog nélküli tagja az igazgató. Határozatképességéhez az elnökön kívül 3,1939-től 5 tag jelenléte szükséges. A bizottság az elnök által eléje utalt ügyekben jár el. Az elnök köteles a bizottság elé utalni a kamarába újonnan beválasztott, illetve delegált tagok tagsági ügyeit. A bizottság ellenőrzi a választások törvényességét, megvizsgálja a kamarai tagok kétségessé vált tagsági ügyeit, javaslatot tesz kizárásra és összeférhetetlenségi ügyekben. Joga van eljárni az olyan kamarai tagokkal szemben, akik a hivatali titoktartást megszegik, a kapott megbízatást igazolatlanul nem teljesítik, vagy abban nem tárgyilagosan járnak el. A bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 1939-től hivatalból tagja a kamara első alelnöke is. A bizottság javaslatai felett a közgyűlés határoz. A bizottság tevékenysége abban merült ki, hogy az újonnan megválasztott, illetve delegált tagok tagsági jogát megvizsgálta, valamint figyelemmel kísérte a tagok közgyűléseken való részvételét, s amennyiben azok a köz-