Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

A közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozta. Határozatképes volt a közgyűlés az 1922. évi alapszabályok szerint akkor, ha 30 rendes tag jelen volt, a későbbi alapszabályok szerint a szavazati joggal rendelkezők egynegyedének megjelenése esetén. Valamennyi meghirdetett közgyűlésen megfelelő számban jelentek meg a tagok, részvétlenség miatt nem kellett egyszer sem a közgyűlést elhalasztani. 1.12. A kamarai választmány a kamarai ügyek állandó vitelére hivatott. Tagjainak száma 1939-ig 20, 1939-től 28. Hivatalból tagja a választmánynak az elnök és az alelnökök, szavazati jog nélküli tagja az igazgató. Tagjait a közgyűlés választja 3 évre — 1937-től 6 évre — a kamarai rendes tagok sorából úgy, hogy a törvényhatóságok és az érdekeltségi csoportok számaránya tükröződjék. Ez a kikötés azonban holt betű maradt, aminek bizonyítására az 1922. július 23-i alakuló és az 1939. február 23-i újjáalakuló közgyűlésen megalakított választmányok összetételét ismertetem. 1922-ben a választmányi tagok kúriánkénti megoszlása a következő volt: kúria választmányi tagok száma 1. 1 2. 4 3. 2 4. 3 5. 10 1939-ben valamennyi kúria 4—4 taggal vett részt a választmányban. E számokbé)! is érzékelhető, mennyire nem lehetett szó az érdekeltségi csoportok számarányának tükröződéséről. Ha pedig tekintetbe vesszük, hogy az alsóbb kúriákból beválasztottak sem kizárólag a kisbirtokos gazdálkodók közül kerültek ki, még rosszabb az arány. 1922-ben pl. dr. Dömötör Lajos nyugalmazott helyettes polgármester a második kúria keretéből lett választmányi tag. A választmány a kamara nevében végezte mindazokat a feladatokat, amelyek nem tartoztak kifejezetten a közgyűlés hatáskörébe. Eléje került minden kezdeményezés, ami a kamarából kiindult. Döntött a szakosztályok és a bizottságok javaslatairól — határozattá emelte, a közgyűlés elé terjesztette, vagy visszaadta további tárgyalás végett. A közgyűlésen tárgyalni kívánt ügyeket be kellett jelenteni a választmánynak. A közgyűlésen csak olyan kérdéseket tárgyaltak, amelyekkel a választmány már foglalkozott.