Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

A DTMK szervezetét a két tc. rendelkezései szerint megalkotott alapszabályok rögzítik.

17 Az 1922-ben megalkotott alapszabályokat — és az ezek alapján készült ügyrendi szabályzatot, amelyet 1934-ben szervezeti és ügyrendi szabályzattá bővítettek — 1939-ben és 1942-ben átdolgozták, mindannyiszor az OMK szabályzatainak figyelembevételével.

13 A DTMK a következőképpen épült fel :

19 1. a kamarai tagok közgyűlése 2. a kamarai választmány 3. kamarai bizottságok 4. szakosztályok 5. a kamara elnöke, elnöksége, elnöki tanácsa 6. a kamarai hivatal 1.11. A közgyűlés a DTMK legfőbb szerve, amelyet választott rendes tagok, hivatalból rendes tagok és kamarai kültagok alkotnak. A mezőgazdasági kamara választott rendes tagjai azok, akiket a kamara 14 A mezőgazdasági kamara olyan kiadása fedezésére, amelyet saját bevétele vagy állami hozzájárulás nem fedez, a földművelésügyi miniszter jóváhagyásával mezőgazdasági kamarai illetéket vethet ki. A mezőgazdasági kamarai illetéket a kamara kerületében földadó alá eső mezőgazdasági földbirtokok és az ilyen földbirtokok haszonbérlete után kell fizetni. A kamarai illeték a közadókkal együtt hajtandó be. Az illeték kivetésének, beszedésének és a kamara pénztárába való beszolgáltatásának részletes szabályait a pénzügyminiszter a földmüvelésügyi miniszterrel egyetértően rendelettel állapítja meg. — (T) 47—48. §. A (N) 16. § 1. szerint mezőgazdasági kamarai illetéket kell fizetni az adóköteles mezőgazdasági mellékipari üzemek után is, ha azok döntően saját nyerstermékeiket dolgozzák fel és adják el, továbbá a mesterséges halastavak után is. Mezőgazdasági kamarai illetéket tartoznak fizetni a gazdatisztek, valamint a mezőgazdasági termelési, értékesítési és fogyasztási szövetkezetek is. 15 A mezőgazdasági kamarák előterjesztéseiket a minisztériumokhoz és a törvényhozáshoz közvetlenül intézik. A törvényhatóságokkal, közhatóságokkal, közhivatalokkal, magántestületekkel és magánosokkal, valamint egymással közvetlenül érintkeznek. A törvényhatóságok, közhatóságok és hivatalok kötelesek a mezőgazdasági kamarák megkereséseit és javaslatait tárgyalás alá venni, és az elintézésről a megkereső kamarát értesíteni. — (T) 37. §. Olyan közigazgatási határozat ellen, amely a kamara által tett javaslatra vonatkozik, a kamara az 1929: XXX. tc. korlátai között jogorvoslattal élhet, ha az az általa képviselt egyetemes mezőgazdasági érdekek szempontjából nem megfelelő. 1937-től a kamara egyetemes országos jelentőségű ügyben a törvényhozáshoz vagy a kormányhoz közvetlenül nem, csak az Országoe Mezőgazdasági Kamara útján tehet előterjesztést. — (N) 10. §. 16 A földművelésügyi tanács vette át a kamarai közgyűlés, az elnökség és a választmány jogkörét. Irányításával a kamarai hivatal változatlan összetételben működött tovább. 17 BKmL. DTMK ir. Szabályzatok dosszié. A (T) 38—39. §-a szerint a mezőgazdasági kamarák szervezetük részletes megállapítására és működésük szabályozására alkotják meg alapszabályaikat. Az alapszabályok és módosításaik csak a földművelésügyi miniszter jóváhagyásával érvényesek. Az alapszabályok a törvényekkel vagy rendeletekkel nem ellenkezhetnek. 18 A (N) 14. §-a kimondta, hogy a kamarai alapszabályoknak a kamarai tisztviselők szolgálati és nyugdíjviszonyaira vonatkozó rendelkezései, valamint az ezek alapján kibocsátott szolgálati, fegyelmi és nyugdíj szabályzatok nem térhetnek el az OMK tisztviselőire vonatkozó megfelelő rendelkezésektől, illetve szabályzatoktól. 19 Az 1939. évi alapszabályok 4. §-a az OMK alapszabályai felosztását átvéve a kamarai szervezetet két részre — 1. intézkedésre hivatott 2. tanácskozási, véleményező és előkészítő szervekre — osztotta. Az előbbihez a közgyűlés, a választmány, az elnökség, az elnöki tanács, az elnök, az igazgató, a számvizsgáló és a fegyelmi bizottság, a fegyelmi választmány, a mezőgazdasági kamarai központi fegyelmi bizottság és a kamarai tisztviselők, az utóbbihoz a szakosztályok, szakbizottságok, és a kamarai értekezletek tartoztak. A DTMK tényleges szervezetében ez a felállítás nem hozott változást. Az intézkedésre hivatott szervek között említett fegyelmi választmány pl. nem is alakult meg. 28* 435