Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

területéhez tartozó vármegyék és thj. városok mezőgazdasági bizottságai tagjaik sorából rendes tagul megválasztanak. A választás a (T) 4., illetve a (N) 2.§-ában meghatározott csoportonként

20 történik úgy, hogy az érdekeltségi csoportok egyenlően legyenek képviselve. A háromévenkénti választások között megüresedett tagsági helyeket az érintett törvényhatóságok póttagjai közül a választmány javaslata alapján a közgyűlés tölti be. 1937-től a választás 6 évre szól. Az alapszabályok rögzítik a közgyűlés választható tagjainak számát. Az 1922. évi alapszabályok szerint PPSK vm. 40 rendes és 20 póttagot, Csanád vm. 15 rendes és 10 póttagot, Torontál és Arad vm., Baja thj. város és Budapest székesfőváros 5 rendes és 5 póttagot, Csongrád és Bács-Bodrog vm., Kecskemét, Szeged és Hódmezővásárhely thj. város 10 rendes és 5 póttagot választ. Ezt a keretet a törvényhatóságok területe, lélekszáma, a választók száma és a mezőgazdasági kamarai illeték összege alapján az 1934. április 16-i közgyűlés módosította, amennyiben azontúl PPSK vm. 50 rendes, Csongrád és Bács-Bodrog vm. 15 rendes és 15 póttagot választ. Hivatalból rendes tagjai a kamarának : a) a kamara területén legalább egy törvényhatóság területére kiterjedően törvényesen megalakult és működő mezőgazdasági egyesületek és mezőgazdasági munkásegyletek elnökei és egy-egy vezető tisztviselője; b) a kamara meghallgatásával a földművelésügyi miniszter által kijelölt gazdasági szövetkezetek vidéki központjainak elnökei és egy-egy vezető tisztviselője ; c) a földművelésügyi miniszter által kijelölt, vidéki központban nem társult gazdasági szövetkezetek két-két választott tisztviselője. A kamarai kültagok a kamara területén lakó, a közgazdaság, a mezőgazdaság, és a mezőgazdasági munkásügyek területén érdemeket szerzett egyének közül választhatók a közgyűlés által a rendes tagok számának egynegyedéig. A kültagoknak nincs szavazati joguk. 20 A (T) 4. § öt érdekeltségi csoportot (kúriát) hozott, létre: 1. mezőgazdasági munkások és cselédek 2. 0—10 kh terület birtokosai, haszonélvezői és haszonbérlői 3.10—30 kh terület birtokosai, haszonélvezői és haszonbérlői 4. 30—100 kh terület birtokosai, haszonélvezői és haszonbérlői 5. 100—500 kh feletti terület birtokosai haszonélvezői és haszonbérlői 6. 500 kh feletti terület birtokosai, haszonélvezői és haszonbérlői. A (N) 2. §-a hat választói csoportot alkotott, amelyhez hetedikként járult még a gazdatiszti kúria: 1. 0—3 kh terület birtokosai, haszonélvezői és haszonbérlői 2. 3—10 kh terület birtokosai, haszonélvezői és haszonbérlői 3.10—30 kh terület birtokosai, haszonélvezői és haszonbérlői 4. 30—100 kh terület birtokosai, haszonélvezői és haszonbérlői 5. 100—500 kh terület birtokosai, haszonélvezői és haszonbérlői 6. 500 kh feletti terület birtokosai, haszonélvezői és haszonbérlői.