Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946
szervezeti felépítésüket 12 , megszabta a helyüket az állami hierarchiában 13 , rendelkezett a fenntartási költségek előteremtésének módjáról 14 , szabályozta a felettes szervekkel és más hivatalokkal való érintkezés mikéntjét 15 . Megszűnésüket a 24 070/1946. M. E. sz. r. jelentette, amely a földművelésügyi tanácsok létrehozásáról rendelkezett. 16 tálból rendes tagjai a mezőgazdasági kamarának a legalább egy törvényhatóság területére kiterjedőleg törvényesen megalakult és ilyen módon működő mezőgazdasági egyesületek és mezőgazdasági munkásegyletek elnökei és egy-egy vezető tisztviselője arra az időre, míg tisztjüket betöltik, fiendes tagjai továbbá a földművelésügyi miniszter által, az illetékes mezőgazdasági kamara meghallgatásával kijelölt gazdasági szövetkezetek vidéki központjainak elnökei és egy-egy vezető tisztviselője, és a kamara területén levő és vidéki központba nem társult gazdasági szövetkezetek azonos célokat szolgáló csoportjainak két-két képviselője. — (T) 32. §. A mezőgazdasági kamarák a közgazdaság, a mezőgazdaság és a mezőgazdasági munkásügyek körül érdemeket szerzett, és a kamara területén lakó egyének sorából a választott rendes tagok számának egynegyed részéig kültagokat is választhatnak. A kültagok szavazati jogosultság nélkül, tanácskozási joggal vesznek részt az üléseken. — (T) 33. §. A törvényben rögzített öt érdekeltségi csoportot a novella eggyel kibővítette (lásd 20. sz. jegyzet), amely hez hetedikként csatlakozott az ún. gazdatiszti kúria. A gazdatisztek ugyanannyi kamarai rendes tagot és póttagot választottak, mint a többi csoport. — (N) 0. §. 1937-től hivatalból rendes tagjai a kamaráknak a működési területükön levő törvényhatóságok első tisztviselői, a vitézi törzsszékek egy-egy kiküldöttje, valamint a vármegyei és a thj. városi m. kir. gazdasági felügyelőségek vezetői. — (X) 8. §. A kamara életében kiváló érdemeket szerzett egyének közül legfeljebb öt örökös tiszteletbeli tagot lehet választani, akiket a rendes tagok tagsági jogai illetnek meg. A kültagok számát a kamarai alapszabályok határozzák meg. — (N) 9. §. 10 A kamarai tagok és póttagok választása titkos szavazással történik. A választás ellen a földművelésügyi miniszterhez lehet fellebbezni, aki végérvényesen határoz. Megválasztható a választó mezőgazdasági bizottság olyan tagja, aki legalább 30 éves, legalább 6 év óta állandóan a kamara területén lakik, és nem hivatali tisztjénél fogva tagja a választó mezőgazdasági bizottságnak. — (T) 29. §. A mezőgazdasági kamara rendes tagjainak választása 6 évre szól. E tagok fele része három évenként kilép. Helyük betöltése iránt azonnal intézkedni kell. A kilépő tagok az új választásokig gyakorolják tagsági jogaikat, és újból választhatók. A megüresedett tagsági helyre az azonos érdekeltségi csoport legtöbb szavazatot kapott póttagja lép. — (T) 30. §. 1937-től a kamarai tagok megválasztása 6 évre történik, a háromévenkénti kilépés megszűnik. — (N) 7. §. 11 A mezőgazdaság fejlesztésére és irányítására, valamint a mezőgazdasági lakosság különleges érdekeinek egyetemes előmozdítására és képviselésére kell mezőgazdasági kamarákat alakítani. A számukat, székhelyüket és működési területüket a földművelésügyi miniszter állapítja meg. — (T) 27. §. A mezőgazdasági kamarák feladata egyfelől az, hogy a mezőgazdaság fejlesztése körül segítségére legyenek a kormányzatnak és a földművelésügyi igazgatásnak, másfelől pedig, hogy az ország közgazdaságában és társadalmában előmozdítsák és képviseljék a mezőgazdaság, a birtokosok és a mezőgazdasági munkások egyetemes érdekeit. Kötelességük állandóan figyelemmel kísérni, tanulmányozni és feltárni területükön mindazokat a jelenségeket, amelyek az ottani mezőgazdasági termeléssel és az ott élő mezőgazdasági lakosság helyzetével összefüggnek. Feladatuk továbbá, hogy megfigyeléseik alapján megjelöljék területükön a birtokmegoszlásnak azt az alakulását, a gazdálkodásnak azokat az irányait és módjait, amelyektől a termelésben legtöbb eredmény, és a mezőgazdasági lakosság minden rétegére legkedvezőbb helyzet várható. Figyelemmel kell kísérniük más közgazdasági ágak, nevezetesen az ipar, kereskedelem, közlekedés, pénzügy- és vámpolitika fejlődését és a kamara területéhez tartozó vidék termelésére és mezőgazdasági helyzetére gyakorolt hatását. A tapasztaltakhoz képest szükség szerint megfelelő társadalmi, közigazgatási, kormányzati és törvényhozási intézkedéseket javasolhatnak, vagy pedig saját hatáskörükben a termelés helyes szervezésére és a gazdálkodás eredményességének emelésére megfelelő intézményeket, berendezéseket létesíthetnek és fenntarthatnak. — (T) 34. §. A mezőgazdasági kamara, mint a területén lévő vármegyei mezőgazdasági bizottságok közvetlen felügyelő hatósága irányítja és támogatja azok működését. A gazdasági egyesületekkel, gazdakörökkel, mezőgazdasági munkásegyletekkel szükség szerint összeköttetésbe lép, és a gazdatársadalom, valamint a gazdasági munkások közérdekű szervezkedését elősegíti. — (T) 35. §. 12 A közgyűlésre vonatkozóan lásd (T) 39. § 8. és 41. § ; az elnökségre : (T) 40. § és (N) 11. § 1. ; a választmányra: (T) 42. § és (N) 11. §; a szakosztályokra: (T) 43. § és (N) 13. §; a kamarai hivatalra: (T) 46. § 1. 13 A mezőgazdasági kamarák felett a felügyeletet a földművelésügyi miniszter gyakorolja. Az Országos Mezőgazdasági Kamara meghallgatása után, és a földművelésügyi miniszter előterjesztésére a kamarát a minisztertanács feloszlathatja. — (T) 50. §. Az Országos Mezőgazdasági Kamara feladata volt az egyes mezőgazdasági kamarák működésének figyelemmel kísérése, és felettük felügyelet gyakorlása. — (T) 54. §.
