Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt
jelentés szerint „Elsősorban maga a Földmívelésügyi Kormány nem akart tudomást venni a kamarák munkájáról, nem vonta be a kamarákat munkatársai közé, ami nekünk nagyon fájt és sok keserű órát szerzett önzetlen és jószándékú munkánk közben. Hatalmas ellenállásra találtunk a különböző és gombamódra szaporodó agrárszervezetek részéről, amelyek tevékenységüket, esetleg kenyerüket féltették a fürge, mozgékony, későbbi idő folyamán anyagiakkal is rendelkező mezőgazdasági kamaráktól. Azután a nagyobb birtokos osztály, amely nem nézte jó szemmel a mezőgazdasági kamarákban a 100 holdon aluli birtokosok túlsúlyát". 88 A DTMK. rendkívül kiterjedt tevékenysége feltétlenül hozzájárult a paraszti birtokokat középpontba állító „Kert-Magyarország" gondolatának g3 7 akorlati népszerűsítéséhez, a paraszti gazdálkodás színvonalának emeléséhez, a falusi és a tanyai lakosság egészségügyi, szociális és kulturális ellátása javításához. Az általa megvalósítani kívánt paraszti egység politikai tarthatatlansága ugyan teljesen egyértelmű volt, de ennek felismerését, vagy éppen azzal ellentétes, határozott, osztályharcos törekvéseket reálisan aligha kérhetünk számon ettől a központilag, a földmívelésügyi kormányzat támogatására létrehozott, helyileg inkább parasztpolgári alakulattól. Ha sorra vesszük a Kamara egyes fontosabb kezdeményezéseit, pontos képet kapunk a tőkés agrárfejlődés „paraszti útján" járó alföldi mezőgazdaság korabeli helyzetéről. Az alföldi parasztgazdaságok termelésében legtöbb gondot az előállított termékek gyenge minősége okozta. A nemzetgazdaság létérdekét jelentő export viszont megkövetelte a nemzetközi piacokon is versenyképes mezőgazdasági áruféleségek minél nagyobb tömegben történő előállítását. A DTMK. megalakulása első évétől kezdve nagy figyelmet fordított ezekre a kérdésekre. A Kamara 1923-ban indított havi folyóiratának, a Magyar Rónának 1923—25. évi számaiban megjelent szakcikkek jól tükrözik ezt a törekvést. 89 Ezekben az években 29 különféle tárgyú felmérést is végeztek a kamara területén, amelyek a szorosan vett termelési kérdések mellett ráirányították a figyelmet az Alföld társadalmi állapotára is. Az adott körülmények között az Alföld helyzetének — elsősorban annak tanyai viszonyai — javítását célul tűző ún. „alföldi gondolat" indításának a Magyar Róna 1925. májusi számában megjelent vezércikket tekinthetjük, 88 „Küzdelmek és eredmények." Beszámoló a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 20 esztendős munkájáról. (1922—1942.) 11. o. Kecskeméti Katona József Könyvtár 34 423 lsz. 89 A Magyar Bóna 1923—1925. évi számaiban jelent meg pl.: ,,Mi a kiindulási alap az alföldi állattenyésztés javítása terén?" „Gyümölcskultúra az Alföld homokján." „Az alföldi gyümölcstermelés válsága". „Az alföldi burgonyatermelés hanyatlásának okai." „Az Alföld állattenyésztése." sbb.
