Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

amiben többek között azt hangoztatják, hogy „előbbre kell vinnünk az Alföld növénytermelését, állattenyésztését, munkálnunk kell annak köz­lekedésügyi, közigazgatási és közegészségügyi kérdéseit, dolgoznunk kell az alföldi szövetkezeti mozgalom megerősítésén és kiépítésén, a gazdasági egye­sületek és gazdakörök talpraállításán és végül az alföldi magyarság, köze­lebbről a tanyai lakosság kulturális és társadalmi előbbrevitelén." 90 A kamarán belül 1926-ban megalakított tanyai szakosztály munkáját, amelynek tagjai a tanyai tanítók, gazdaköri vezetők, falusi papok és kis­gazdák közül kerültek ki, méltán az 1930-as években magasabb szinten kialakult „népi mozgalom" előtörténetének tekinthetjük. Különösen a ta­nyai és falusi tanítók tettek rendkívül sokat. A tanyai szakosztály egyik tanító tagjának cikke valóságos — noha nyilvánvalóan ellentmondásokat hordozó — programot is ad munkájuk­hoz: „A tanya népének felkarolását célzó munkálkodásnak két fő irányban kell működnie. E két fő irány egyforma fontossággal bír, s minden tekintet­ben szoros kapcsolatban van. Egyik, hogy a többtermelésnek mind egyéni, mint nemzeti fontosságáról a tanya népét meggyőzzük, s annak mikéntjébe belevezessük, beleneveljük. A másik, hogy igyekezzünk nemes szórakoztató foglalkoztatással a tanyai életet elviselhetőbbé tennihogy a tanyai népet kiemeljük az elmaradottságból, nemcsak anyagi téren, hanem a szel­lemiek terén is el kell kezdenünk a többtermelést!" ,,. . .A tanyai nép — különösen a nagyobb számban levő törpebirtokosok — nem szereti az isko­lát, azért, mert a legnagyobb munkaidőben veszi el tőle a gyermekét. A tanyán nemcsak a 10—12 éves, de már a 6—7 éves gyermeket is oda­állítják a disznók, tehenek, ludak mellé, s ez felette fontos állás, mert az a pöttön gyermek ott egy felnőttet helyettesít, aki addig végezheti a súlyo­sabb mezei munkát..." ,,. . . A tanyára küldendő tanítókat külön kell előkészíteni csak azok közül, akik önként, s kedvvel mennek a tanyára. A tanyára hivatalból, vagy pláne büntetésből helyezett tanító munkájá­nak nagyon silány eredménye lesz. Ha az állam büntetésből helyez egy tanítót a tanyára, akkor saját magát, s azt a népet is megbüntette, melynek az ilyen embert a nyakára küldi!" 91 De még ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósítása is rengeteg nehézségbe ütközött. Nem azért, mert hiányoztak az olyan lelkes tanítók, akik „ön­ként, s kedvvel mentek a tanyára", hanem azért, mert ezek az emberek két tűz között voltak. Egyik odalról meg kellett szerezniük a parasztok 90 Magyar Hóna, 3. évf. 5. szám, 1925. május. 91 Magyar Róna, 3. évf. 8. szám, 1925. augusztus.

Next

/
Thumbnails
Contents