Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

dalmában előmozdítsák és képviseljék a mezőgazdaság, a birtokosok és mezőgazdasági munkások egyetemes érdekeit. Kötelességük tehát állandóan figyelemmel kísérni, tanulmányozni és feltárni területükön mindazokat a jelenségeket, amelyek az ottani mezőgazdasági termeléssel és az ott élő mezőgazdasági lakosság helyzetével összefüggnek. Feladatuk továbbá, hogy megfigyeléseik alapján megjelöljék területükön a birtokmegoszlásnak azt az alakulását, a gazdálkodásnak azokat az irányait és módjait, amelyektől a termelésben legtöbb eredmény, s a mezőgazdasági lakosság minden rétegére legkedvezőbb helyzet várható. A tapasztaltakhoz képest szükség szerint megfelelő társadalmi, közigazgatási, kormányzati és törvényhozási intézkedéseket javasolhatnak, vagy pedig saját hatáskörükben a termelés helyes szervezésére és egyáltalán a gazdálkodás eredményességének emelésére megfelelő intézményeket, berendezéseket létesíthetnek és fenntarthatnak."

87 A kamarai szervezet feladata tehát átfogni a teljes mezőgazdaságot gazdasági és társadalmi kérdéseivel együtt, de a földmívelésügyi miniszter, valamint az Országos Mezőgazdasági Kamara felügy életévet. A cél világos: a demokratikus látszatintézkedésekkel a mezőgazdaság irányításából kizárni minden „megbízhatatlan elemet", biztosítani a központi beavatkozás szervezeti kereteit. Területünkön a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara (továbbiakban DTMK.) 1922-ben alakult meg Kecskemét székhellyel, a teljes Duna—Tisza közére kiterjedő hatáskörrel. Tevékenységével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a törvénycikkben foglalt célokat itt is úgy értelmezték, s hajtották végre, ahogy azt az uralkodó osztályok érdekei megkívánták. Tény azonban az is, is, hogy az osztálykorlátai ellenére többet tett az Alföld parasztságáért minden megelőző polgári, gazdasági egyesületnél. A DTMK. működését elsősorban az teszi számunkra különösen figyelemre méltóvá, hogy a kamarán belül, amelynek célja, mint említettük az uralkodó osztályok által regulázott agrárképviselet megvalósítása volt, ellentmondások jelentkeztek. Vizsgált területünkön, ahol az „amerikai típus" viszonylag erős volt, s eléggé mozgékony, a nagybirtoktól elütő érdekeit kamarai keretek közt is kifejezésre juttatta, sőt nem egyszer érvényesítette. Ebből következett, hogy a DTMK akarva-akaratlanul — mint az alábbi idézet is mutatja — többször szembekerült az elsősorban nagybirtokosok irányítása alatt álló Földmívelésügyi Minisztériummal és a különféle agrár szervezetek véleményével. A 20 éves fennállását ünneplő Kamara ünnepi közgyűlése elé terjesztett 87 U. o. 84. §.