Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt
igazi szakmunkás volt, aki nagy hozzáértéssel kezelte a gondjaira bízott szőlőt, gyümölcsöst. A szőlőben dolgozó napszámos is „más" volt, mint szántóföldi sorstársa. Mindemellett: a mezőgazdasági munkásság nagyobb részét a megyében is az igazán nehéz sorsú, egyik helyről a másikra vándorló alkalmi munkások képezték. 84 d) Az állami beavatkozás helyi szervezetének két háború közti tevékenysége Az ellenforradalmi rendszer a földreform ígéretét — mint jeleztük —fontos eszköznek tartotta a parasztság megnyerésére. Emellett azonban arra is törekedett, hogy a parasztság állami befolyásolását áldemokratikus érdekképviseleti szervek létrehozásával fokozza. Ezért az 1920. évi XVIII. tc. a mezőgazdasági érdekképviseletről c. rendelkezéssel életre hívták a közigazgatási egységek keretében működő mezőgazdasági bizottságokat és mezőgazdasági kamarákat. 85 E szervezetek jogszabályilag is rögzített feladatai nagyon ígéretesek voltak. A törvénycikk a mezőgazdasági bizottságokról — többek között — a következőket mondja: „működésük területén a mezőgazdaság, mezőgazdasági lakosság és mezőgazdasági munkásság egyetemes érdekeinek képviselésére hivatottak. Ennélfogva jogosítva vannak tárgyalás alá venni mindazokat a kérdéseket, melyek területükön a mezőgazdasági termelést, a gazdasági rendet, a mezőgazdasággal kapcsolatos beszerzést, értékesítést, hitelügyet, közlekedést, továbbá a gazdák, mezőgazdasági munkások és cselédek helyzetét, egymáshoz való viszonyukat, valamint a gazdatársadalmi és népjóléti viszonyukat érintik." 86 Ennek a nagyon figyelemre méltó feladatnak — az osztálybéke megteremtésének — az egyértelmű (mármint a hatalom oldaláról egyértelmű) végrehajtását a tagok választási előírásai biztosították. A választásokat ugyanis —- a jogszabály rendelkezésének megfelelően — az illetékes közigazgatási vezető (jegyző, főszolgabíró, alispán) irányította. A mezőgazdasági bizottságok tagjaiból választották meg a mezőgazdasági kamara tiszti karát és tagságát. A mezőgazdasági kamarák feladatai ugyancsak lényeges kérdésekre irányultak. A tc. megfogalmazása szerint: „A mezőgazdasági kamarák feladata egyfelől az, hogy a mezőgazdaság fejlesztése körül segítségére legyenek a Kormányzatnak és a Földmívelésügyi Igazgatóságnak, másfelől pedig, hogy az ország közgazdaságában és társa84 Az agrárnépesség tagoltságát Erdei Ferenc : Futóhomok c. i. munkájában igen alaposan, bár kissé Idealizálva mutatja be. Megjegyzendő azonban, hogy ez a tagoltság még a mezőgazdaság szocialista átszervezésének első éveiben is erősen éreztette hatását és sok gondot okozott, hogy még az 1945. évben főidet kapott agrárproletárok sem értettek egyet a megalakuló szövetkezeteken belül. 85 Magyar Törvénytár 1920. évi törvénycikkek 02. o. 86 TJ. o. 16. §.