Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

Várady válaszában először a jugoszláv sérelmek konkrét eseteit igyekszik cáfolni. Mi nem ismerjük az eredeti dokumentumot. Az érsek tulajdonképpen igen lokális, kicsinyes problémákra válaszol, szerb tanítók működését kritizálja, lakáskérdéseket boncolgat. Ha voltak a jugoszláv tiltakozás anyagában komolyabb sérelmek, úgy azokra nem reagál. Ha pedig csak az említettekről volt szó, akkor a memorandumban egy olyan politikai lépést kell látnunk, melynek lényege a tiltakozás tényében s nem a tartalmában gyökeredzik. Várady tollából is olvastunk már néhány hasonlót. A külügyminiszter sem a tiltakozás pontjainak szenteli figyelmét, hanem annak örül, hogy íme, alkalom nyílik saját tiltakozásunk ismételt kifejtésére. Várady az 1918 előtti állapotok vázolásával kezdi mondanivalóját, hogy a beálló változásokat ezzel is érthetőbbé tegye. Elmondja, hogy a Bács megye területén működő iskoláknak, főleg az elemi iskoláknak legnagyobb része felekezeti jellegű volt. A fenntartási költségek részben a hitközség által kivetett s a közigazgatás által behajtott iskolaadókból, részben pedig a politikai községnek, vagy az állam által nyújtott szubvenciókból nyertek fedezetet. Az iskolák adminisztrálása, tanerők kinevezése, a tannyelv meghatározása a hitközségek autonóm körébe tartozott, a felügyeleti jogot pedig az állami és az egyházi hatóságok együttesen gyakorolták az állami és egyházi tanfelügyelőségek által.

182 A szerb megszállással azonban az állami segélyek és a községi szubvenciók megszűntek — mondja az érsek. Az 1921. év nyarán kibocsájtott rendelet hivatkozással az ó-szerbiai iskolatörvényre, amely törvény csupán állami és önkéntes hozzájárulásokból fenntartott magániskolákat ismer — a politikai községeket eltiltotta az egyházi iskolaadók behajtásában való közreműködéstől, ami által ezeket az iskolákat megfosztotta a legutolsó jövedelmi forrásuktól is. Az 1920. év augusztusában a belgrádi kormány által kibocsátott iskolaállamosítási rendelet oly magas mértékben emelte a személyzet fizetését, hogy az anyagiaktól megfosztott felekezeti iskolák azt megfizetni nem tudták. „így a szerb közoktatásügyi hatóságok a törvényesség látszatával kimondhatták az összes iskolák államosítását."

183 A hitközségek által autonóm joguknál fogva régente választott tanerőkkel rendelkező iskoláknál a választást teljesen beszüntették, a többi iskolaszék működését pedig annyira megbénították, hogy a „nem szláv intelligenciának" a befolyása az iskolaügy terén teljesen megszűnt. A hitközségek nevén álló tanügyi célokat szolgáló ingatlanokat több helyütt lefoglalták állami iskolai célokra. Az idősebb tanítókat nyugdíjazzák és helyüket szerb taní182 KÉL. I. Pol. ir. — Várady levele gróf Bánffy Miklós külügyminiszternek. Kalocsa, 1922. december 5. Ez a dátum található a fogalmazványon, de egyben az a jelzés is, hogy a levél december 12-én lesz elküldve. 183 U. o.