Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

Kecskemét mellett jelentős forgalmat bonyolított le még Jánoshalma, Kiskőrös, Kiskunhalas, Izsák piaca is, bár a meghatározó szerepet az árak kialakításában a kecskeméti és a nagykörösi cégek játszották. A mezőgazdaság szerepe tehát a megye életében a két világháború között is döntő volt, ez az ágazat tartotta el a lakosság nagyobb részét. Erre utal, hogy az 1930-as népszámlálás adatai szerint a megye összlakosságának 70,2 %-a a mezőgazdasági népességhez tartozott. Arányuk pedig még a megye öt városában is meghaladta a lakosság felét (52,7%) és közülük egyedül Baján volt csak 20%. Egyidejűleg a mezővárosok egyéb kategóriákba sorolt keresői jelentős részének élete is szorosan kapcsolódott ehhez az ágazathoz, mert a vasutasok, postások, konzervgyári munkások hozzátartozói, vagy éppen saját maguk idénymunkásként „bedolgoztak" a kertészeti munkákba. Mindez statisztikailag is körvonalazható. (L. : 14. sz, táblázat.) 14. sz. táblázat. Az agrár népesség aránya az összes lakosságból^

3 Megnevezés BácsKiskun m. Ország össz. Fejér Békés Megnevezés BácsKiskun m. Ország össz. vármegye Megnevezés százalék Mg. népesség aránya az összlakossághoz 70,2 51,8 64,4 63,6 Mg. lakosságból: — gazdasági cseléd 8,13,3 23,— 11,4 — mg. munkás 31,9 27,8 26,4 32,5 A földnélküli agrárproletárok aránya együtt: 39,9 41,1 49,4 43,9 Külön is figyelmet érdemel a földnélküli agrárproletárokból a gazdasági cselédek aránya. Bács-Kiskun megyében 1/5 részt, országosan 1/3, Békésben közel 1/4, Fejérben majdnem 1/2 részt képviseltek. Ez összefügg a nagybirtok által elfoglalt terület nagyságával és intenzitásával. A Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági munkások rétegezettsége ugyan akkor sokkal árnyaltabb volt, mint akár a Dunán-, akár a Tiszántúlon. Tegyük még mindehhez, hogy a feles zöldségesek, bár saját földdel nem rendelkeztek, de már valóságos vállalkozók voltak. A szőlőkapás, a feleskapás 83 Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 94. kötet. A népesség foglalkozása részletesebben és a vállalati statisztika. Az ország, Fejér és Békés vármegyék adatait kiírással, Bács-Kiskun megye jelenlegi területére vonatkozó adatokat Bács-Bodrog vm. és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., valamint Kecskemét és Baja városok járási, ül. községsorosadataiból kigyűjtéssel állapítottuk meg.