Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában
A következő problémából az érseknek is volt némi kellemetlensége. Az ügy az ő előadásában így hangzik: Martonoson elhatározták, hogy a tél folyamán missiót tartanak. Ezek amolyan ájtatosságok, idegen, többnyire szerzetes papok irányításával. Egy-egy községben 8—10 napon át előadják a keresztény hit fő igazságait ,,s hatásuk üdvösen befolyásolja, szelídíti a nép jellemét". 152 A missiókat azért tették télre, mert akkor a nép ráér naponta a templomot látogatni. Nos, a martonosi plébános januárban várta a már júniusban kijelölt szerzetes atyákat s jövetelüket a szerb parancsnoknak bejelentette, aki a missiót helyeslőleg tudomásul vette. Mikor a szerzetesek megérkeztek, beküldték őket Zentára, hogy az ottani szerb parancsnoknál is jelentkezzenek. A parancsnok azonban először lecsukatta, majd visszaküldte őket Budapestre. Erre a magyar kormány felszólította Váradyt, hogy nyilatkozzék a martonosi expedíció tárgyában, mert Újvidékről panasz érkezett Vyx francia alezredeshez, hogy politikai agitáció céljából a papok nyugtalanítják Bács megyét. „íme egy mondvacsinált rabló történet, telve helytelen feltevésekkel és igazságtalan gyanúsításokkal" — kiált fel Várady. 153 Azt nincs módunkban elbírálni, hogy melyik férnek volt igaza. Annyit azonban meg kell állapítanunk, hogy a párbeszéd jelenlegi stádiumában már minden lehetséges módon igyekeztek kellemetlenkedni egymásnak, s ebben a szerbek helyzeti előnyben voltak, tehát lényegesen többet megengedhettek maguknak a gyakorlatban, mint Várady. Jellemző például, hogy a tanév második felének megkezdésekor a megszálló csapatok parancsnokai nem engedték át Bács megyéből az egyetemi és középiskolai ifjúságot s ritka kivételnek számított, ha valaki mégis átjutott a demarkációs vonalon. 15 * Várady valószínűleg tisztában volt ezzel, de a szerbek sem láthattak túl sok fantáziát az érsekkel való párbeszédben. Mindenesetre az ilyen természetű dokumentumok eltűntek. Vagy ebben szerepet játszhat XV. Benedek pápa levele, melyben felszólítja a hercegprímást, hogy hasson oda, hogy egyházi személyek ne vessék be magukat a politikai életbe ? (Azzal az indoklással, hogy a papság eddigi politikai szereplése több kárt, mint hasznot hozott az egyháznak. 155 Az ugyanis feltűnő, hogy ettől kezdve az érsek csak körlevelekkel lép a nyilvánosság elé s noha levelezést folytat, azokban vagy információkat kap, vagy a prímással, a pápával tart kapcsolatot, esetleg 152 U. o. 153 U. o. 154 U. o. 155 KÉL. I. Pol. ir. — XV. Benedek pápa levele Csernoehnak. Bóma, 1919. március 12. A bécsi nuncitison keresztül. Latiu.
