Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

a miniszterelnök felszólítására referál, — de mindig magasabb fórumokhoz fordul. Saját hatáskörében pedig csak a körlevelekkel politizál. De a kérdés egyébként is kinőtt már az egyházmegyei keretekből. Friedrich miniszterelnök is tájékoztatást kér az érsektől. Azt írja, hogy a békekötés után a magyar kormánynak egyik fontos kötelességét fogja képezni, hogy a nemzetközi jog korlátain belül foglalkozzék a magyarság azon részének sorsával, mely az anyaországtól esetleg elszakad. Ezért fontos, hogy e népelem helyzetében beálló minden változás felől már most informálva legyen, hogy illetékes helyen közbenjárhasson. Űgy gondolja, hogy Várady rendelkezik adatokkal, „elsősorban arról, melyek azok a sérelmek, melyek az ezen a területen lakó magyarság nemzetközi és nyelvi jogait, továbbá gazdasági-társadalmi érdekeit hátrányosan befolyásolják".

158 Friedrich ezután külön felhívja az érsek figyelmét, hogy „csak megbízható forrásokon alapuló konkrét tényeket ismertessen".

157 Ez a mondat Váradynak, a politikusnak szól, mert különben az érsek szavahihetőségét kérdőjelezné meg. így azonban csak azt jelenti, hogy Várady most lehetőleg tekintsen el az érzelmileg túlfűtött, jól felhasználható — de egyébként gyengébb — érvek felsorolásától, mely ugyan a politikai gyakorlatban bizonyára mindkettőjük kedvelt fegyvere volt, most azonban hatástalannak bizonyulna. Az érsek valószínűleg megfogadta Friedrich intelmeit, hiszen a miniszterelnököt nem blamálhatta azzal, hogy esetleg valótlan adatokat ad a kezébe akkor, mikor tulajdonképpen Várady érdekében is fáradozik. Válaszához a már régebben előfordult — és általunk is ismert — sérelmes esetek jelentését mellékeli, majd elmondja, hogy azóta a rendkívül szigorú ellenőrzés miatt nem állt módjában rendszeresen gyűjteni adatokat. Néhány hiteles tényt azonban így is tud közölni. Az oktatásügyről elmondja, hogy vármegye 5 gimnáziumából szerb nyelven tanítanak Újvidéken és Szabadkán, magyarul Baján és Zentán, németül Újverbászon. Moholon, ahol körülbelül 3000 szerb és 7000 magyar lakik, most október folyamán állítottak fel egy szerb nyelvű polgári iskolát és elhelyezték azt a régebben épített kórházi épületben.

158 Ehhez az érsek semmilyen kommentárt nem fűz. Nem tudjuk, hogy mit talál leírásában sérelmesnek. Friedrich pedig kifejezetten ilyen természetű adatokat kért. A folytatás már inkább megfelel a miniszterelnök kívánalmainak. Várady leírja, hogy Péter király névnapján kivilágításnak kellett volna lennie. Baján ezt több helyen elmulasztotta a lakosság, mire a ki nem világított házak minden ablakát beverték a szerb katonák. Ugyanezen okból 1 56 KÉL. I. Egyh. pol. ir. — Friedrich miniszterelnök géppel Irt levele Váradyhoz. Budapest, 1919. október 20. 157 U. o. 158 KÉL. I. Ehyh. pol. ir. — Várady válasza Friedrichnek a bácskai ügyekről. Kalocsa, 1919. október 27.