Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

Kecskemét város állatállományának alakulása 1911—1938 között

16 Állatfaj 1911. 1925. 1930. 1937. 1938. Szarvasmarha Ló Sertés Juh Kecske 11 841 9 407 31 492 12 166 50 7 760 8 031 11 618 8 602 79 8 519 8 700 13 132 7 883 101 7 700 7 366 12 464 6 198 532 7 504 7 301 14 919 6 197 818 13. A bácskai körzet állatállományának alakulása 1911—-1935 között

16 sz. táblázat. Év Ló Szarvasmarha Sertés Juh Állomány 1911. 1935. 15 454 17 119 25 211 22 148 61 484 115 355 24 663 9 873 Változás százalékban + 10,7 —12,1 + 87,6 —60,0 is nyitva állt.

80 A kiskunhalasi Schneider cég és néhány kisebb versenytársa évente 1700 vagon baromfit szállított külföldre. A kecskeméti kereskedők 1937-ben 38 842 mázsa vegyes baromfit és mintegy 10 millió darab tojást exportáltak.

81 A termelők természetesen szívesen fogadták a baromfitenyésztési lehetőségeket, mert nagyobb beruházás nélkül lehetett vele foglalkozni és a szükséges takarmány beszerzése sem okozott gondot: borért, gyümölcsért cserélték Tiszántúlról. A megyében volt 1935-ben az ország összes szőlőterületének 22,58 %-a, melynek jellemzője a kétszintes — gyümölcsfákkal vegyes — művelés volt. Ebből következően az ország gyümölcstermelésében és kivitelében is jelentős volt a megye szerepe. A kecskeméti piac adatairól balásfalvi Kissnél a következőket olvashatjuk: „191 l-ben az egész gyümölcskivitel — ti. az egész ország gyümölcskivitelének — 25%-a", az 1927—34. évek átlagában pedig egyenesen 31 %-a „származott' 'Kecskemétről. Az 1932— 34. évek átlagában pedig nem kevesebb, mint 41 %-a!

82 78 Dr. Balásfalvi Kiss i. munkája 00. oldaláról átvéve. 79 Észak-Bácska i. mû. 105. o. 80 V. ö.: Szuhay Miklós: Az állami beavatkozás és a magyar mezőgazdaság az 1930-as években (Bp. 1902. Akadémia Kiadó.) 234—244. o. 81. Kiskunhalas i. mű 107. o. és dr. Balásfalvi Kiss i. mű. 07. o. 82 U. o.