Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

is."

138 Végezetül felhívja a papság figyelmét, hogy ha bevezetnék a cenzúrát, úgy a hatósági kivizsgálás minden követelményének készséggel feleljenek meg, s figyelmezteti a katolikus iskolák vezetőit, hogy „az olyan vegyes ajkú községekben, ahol eddigelé esetleg magyar lett volna a tanítás nyelve, az anyanyelv tanításának haladéktalanul adjanak helyt."

139 Nos, ezt a szöveget valóban nyugodtan bemutathatták a szerb hatóságoknak. Ügy érezzük, hogy Várady itt is kvalitásainak megfelelő taktikát választott. Hiszen ebből az alapállásból a nacionalista jugoszláv kormány minden lépését a béke jobb elutasításának kiálthatta ki, függetlenül attól, hogy melyik félnek milyen mértékben volt igaza a későbbi vitákban. így a saját szempontjából igazolva láthatta későbbi lépéseit. Politikai szempontból szükség volt erre, mert a két fél között egyre inkább elmérgesedett a viszony. Várady továbbra is méltányosságát hangoztatja a dokumentumokban, amit a politikai meggondolásokon túl a helyzet kényszer jellege diktál. Mikor Dr. Matievics főispánnal hatásköri vitába keveredik a szabadkai Szent Rókus templom istentiszteleti rendjét illetően — jóllehet kifejezetten az érsekre tartozó intézkedési területről volt szó — ,csak annyit jegyez meg, hogy „csodálkozik" a főispán önhatalmú beavatkozásán, s noha a maga részéről bármely indokolt észrevételt hajlandó a „legmesszebbmenőkig figyelembe venni", az intézkedés jogáról nem mondhat le.

uo Ez nagyfokú türelmet mutat. Várady mintegy két hét elteltével azonban hivatalosan is a Narodna Upravához fordul, mint a megszállt területek közhatalmának gyakorlójához, s ettől kezdve a sérelmek hangoztatása dominál tevékenységében. A megoldatlan kérdések súlyos teherként nehezednek a közösségre, tehát hallgatással nem mellőzhetők — mondja —, ós mint e területen élő 600 000 római katolikus hívő főpásztora teszi meg észrevételeit. Reméli, nem hiába. Reményét az előadandók igazságos ós méltányos voltából meríti, „azon erkölcsi elvek erejéből — mondja —• amelyekből kívánalmaim gyökereznek, s s amelyek védik a legyőzöttet és kötelezik a győzőt is".

141 De nem kevésbé meríti reményeit a megszálló hatalom több tényéből, amelyek arra engedik következtetni, hogy e hatalom a jogrend erőteljes védelmezője. Hiszen a megszállt területeken azonnal helyreállította a vagyon- és személybiztonságot s megtorolja a bűntényeket. Elismeri továbbá az érsek, hogy kérésére az egyik uradalmi bérlő-szövetkezet önkényes eljárását megzabolázták, az 138 KÉL. I. Persz. Várady. — Felhívás a megszállt területek papjaihoz, híveihez. Kalocsa, 1918. december 22 139 U. o. 140 KÉL. I. Pol. ir. — Várady levele Dr. Matievics István főispánnak (Szabadka), Kalocsa, 1919. január 18. 141 KÉL. I. Pol. ir. —Várady érsek memoranduma a Narodna Upraváuak. (Újvidékre.) Kalocsa, 1919. január