Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

veszélyeztető izgalmat okoz."

134 Ugyanígy elrendelte a „Néptanítók Lapja" azon számainak megsemmisítését melyekben bolsevista vagy anarchista irányzatú cikkek voltak.

135 Ismét erőfeszítéseket tett a katolikus sajtó támogatására. Azt írja egyik körlevelében, hogy a román megszállás és a „mostanában" végrehajtott vagyonválság a Központi Sajtószolgálat vagyonának egynegyedét elvitte, úgy, hogy ez a több milliós veszteség megbénítással fenyegeti a működést. „Nem szabad megtörténni, hogy keresztény lapjaink fennmaradása kétségessé váljon."

136 Ezután szentbeszédek tartását, gyűlések vagy ünnepélyek szervezését rendeli el a katolikus sajtó érdekében s reméli, hogy minden plébániától jelentékeny összeg fog befolyni. Várady ezen túl jelentős elméleti tevékenységet fejtett ki a választások és választójog kérdésében, valamint gyakorlati tevékenységet szociális téren. Ezekről később bővebben szólunk. Most a bácskai kérdésre térünk rá, amely az érseket érthetően a legjobban foglalkoztatta. A kérdés bonyolultságára való tekintettel az anyag feldolgozásakor kronológiai sorrendben haladunk az egyházmegye egy részének megszállásától végleges szétszakításáig. Első dokumentumunk 1918. decemberétől datálódik, melyben a megszállt terület egyik prépost-plébánosának válaszol az érsek. A szövegből kiderül, hogy a prépost korábban figyelmeztette Váradyt, hogy egy érseki körlevél, mely a megszállással kettészakított egyházmegye mindkét részére ugyanazon szöveggel készült ellenérzést, „kellemetlen benyomást" keltett a szerb parancsnokságban. Várady meglepetéssel veszi tudomásul és ismételten kijelenti hogy ez távolról sem volt szándékában, sőt tekintettel a jelenlegi helyzetre, kifejezetten a hívek és papok érdekei voltak szem előtt. A prépost javaslatát — mely szerint a megszállt területek külön szöveget kapjanak — elfogadja, s levélhez mellékel is egy ilyet azzal az utasítással, hogy a nyomtatás előtt mutassák be a szöveget a szerb parancsnokságnak.

137 Ez az induló momentum azt mutatja, hogy az érsek kezdetben rendkívül óvatosan kezelte az ügyet. Ennek döntő oka valószínűleg az volt, hogy még nem látta elég tisztán a helyzetet. A mellékelt körlevélben az érsek bejelenti papjainak és híveinek, hogy az egyházmegye jelentős részét megszállta a szerb hadsereg. Ez a világháború következménye — mondja —, melyet keresztényi alázattal kell fogadni. „A megszálló szerb parancsnokság eddig barátságos magatartást tanúsított papjaimmal szemben s ez, remélem, engedi a hívek egyházi életének zavartalanságát 134 LITT. CIRC. Várady. Kalocsa, 1920. április 20. 492. 135 LITT. CIRC. Várady. Kalocsa, 1920. szeptember. 737. Melléklet. 130 LITT. CIRC. Várady. Kalocsa, 1921. augusztus 18. 2918. 137 KÉL. I. Persz. Várady. — Várady levele Vojnits Dezső prépostnak.1918. december 22. 25 Bács-Kiskun megye múltjából III. 385