Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

felettünk suhogó Isten ostorának hatására magunkba szálljunk."

117 A tanulságok levonása — melyet általában egy bizonyos eseménysor végén szokás megtenni — arra enged következtetni, hogy a háborút 1917-ben már Várady is nagyjából eldöntöttnek vélte, vagy legalábbis súlyos kétségei voltak a kimenetelét illetően. A dokumentum hangneme is ezt látszik igazolni, mely merőben más, mint az 1916-ban kiadott háborúval kapcsolatos állásfoglalások. A háború egyik fontos tanulsága —• mondja —, hogy „kimutatta sok számító jelszónak a hazugságát, mely eddig ezer meg ezer ember fejét fordította el. (Ha ezt az idézetet kiemelnénk a további gondolatsorból, ismét egyet kellene értenünk az érsekkel — bár minden bizonnyal másra gondolnánk mint ő —, ami a folytatásból egyébként egyértelműen kiderül.) Ilyen jelszó a nemzetiségek felszólítása, egyesítése."

118 Ez azért hazug — mondja Várady mert csak ürügy. Mert ezen a címen akarnak a Monarchia testéből hódítani, s ezért megnyertek néhány izgága, lepénzelhető embert, hogy a maguk hatalmát más országok épségének rovására gyarapítsák. „Tiszta nemzetiségű vidék a hódításra kiszemelt területen alig létezik . . . így a tervezett hódítás — még ha sikerülne is — zavarokat vonna maga után mert a behódított magyar, német, lengyel és más népek soha nem békélnének meg az erőszakos kiszakítással."

119 Várady itt — szándékán kívül — minden nacionalista hódítás kritikáját adja. Ha nacionalizmus harcol nacionalizmus ellen, akkor ebből a szempontból nincs kibontakozási lehetőség hiszen bármelyik győz, azt csak a pillanatnyi erőfölényének köszönheti, de ezzel a probléma tényleges megoldása helyett egy újabb hasonló konfliktus majdani okát teremti meg. Vagyis az érsek is most azzal vádolja a nemzetiségeket, amivel azok vádolták a magyarokat. Közép- és Kelet-Európa e tradicionális betegségét csak a szocialista rendszerek tudták hathatósan gyógyítani. Várady is ismerhette az internacionalizmus ideológiáját, de természetesen mi sem állt tőle távolabb. Érvelésével csupán a magyar nacionalizmus várható megpróbáltatásait ecseteli némi fenyegető éllel, miután mást úgy sem nagyon tehet. így lett a kérdésből tanulság. Azzal — érthetően — nem foglalkozik, hogy a magyar nacionalista jelszavak, melyek a háborút voltak hivatva alátámasztani, mennyire voltak igazak. Vagy talán a következő mondatba ezt is beleértette ? „Nagy iskola a háború a népek számára! Arra való, hogy megtanulják vezetőiket ismerni, belássák irtózatos botlásaikat, becsülni tudják mások igaz jogait s szélnek bocsássák a hazug jelszavakat."

120 117 KÉL. I. Persz. Várady. — Főpásztori szózat a háború tanulságairól. Kalocsa, 1917. február 15. 118 U. o. 119 U.o. 120 U. o.