Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

Nem. Ezt a gondolatsort is az ellenfelekre érti. Pedig, hogy mennyire aktuálisak voltak ezek a megállapítások Magyarországra is, azt az elkövetkező 1918—1919-es események világosan mutatták. A nép éppen ezeknek a konzekvenciáknak a levonásával jutott el a forradalomig. Várady ezután még néhány tanulságot említ. Olyanokat, hogy reméli az USA viselkedése kijózanítja a magyarokat az amerikai kivándorlás lázából. Hogy ellenségeinket az önzés, kapzsiság s a bírvágy indította arra, hogy az életünkre törjenek stb. E jobbára érdektelen fejtegetések után azonban rátér a háború alatt Magyarországon szerzett tapasztalatokra. „Fájdalommal kell felpanaszolnunk, hogy a kapzsiság ördöge sorainkban is számtalanokat megejtett, uzsorára csábított, amilyentől a keresztény lelkiismeretnek borzadva kell visszariadnia. A sötét árnyék szüli az árdrágítók, üzérkedők, közvetítők hosszú seregét. Ezek nemcsak a szegényektől, de a korábban jómódúaktói is elveszik a megélhetés eszközeit. A hatóságok — bármennyire igyekeznek — csak töredéküket tudják ártalmatlanná tenni. A társadalomnak segíteni kell ezek leküzdésében: önmegtagadással, könyörületes, jó szívvel. Mindenki hozzájárulhat a közszükség könnyítéséhez : a szegény béketűréssel és imádsággal, a gazdag adományaival."

121 Ez az idézet is aláhúzza azon véleményünket., mely szerint Várady a problémák meglátásában és kimondásában néhol feltűnő tisztánlátásra képes, ugyanakkor megoldási javaslatai és konzekvenciái igen szegényesek és egysíkúak. A békéről kiadott körlevele is ezt tükrözi, ami legalább érthető, hiszen Váradynak aki végig a háború intézményének támogatója volt, kellemetlen lehetett a békéről írni. Nem mintha emberileg nem üdvözölte volna, hanem mert mind politikus túlságosan exponálta magát — hívei előtt is — a háború mellett. így hát maradt az egyetlen járható út : a békét behelyezni abba a tevékenységi és ideológiai rendszerbe, melyet a háború alatt képviselt. így lett a béke is az isteni gondviselés munkája, mint ahogy a háború is az volt. így került inkább a vesztett háborún való kesergés s a háború alatt elmélyült osztályharc kimenetelével való fenyegetőzés előtérbe, mint a béke üdvözlése.

122 A háború után a sajtó és a haladó közvélemény is méltán támadta a magyar főpapok szerepét az események támogatásában. Erre válaszolva a Kalocsai Néplapban jelent meg egy cikk Várady védelmében. A szerző sorra veszi a háborús körleveleket és idéz belőlük. Kiemelései elsősorban az érsek keresztényi és humánus kitételeit tartalmazzák, s így igen önkényesek.

123 Ugyanis nem ezek a momentumok domináltak a körlevelek összességét tekintve. Abban azonban igaza van a cikknek, hogy Várady tartózkodott 121 u. o. 122 KÉL. I. Persz. Várady. — Böjti körlevél a békéről, Kalocsa, 1918. február 2. 123 KN. 1919. február 22. és 1919. március 1.