Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

tiszta öröme váratlanul keserű fájdalommá változott . . . Szent István koronájának várományosát siratjuk". 95 Egy hónap múlva pedig körlevélként közli a császár híres kiáltványát a háború kirobbantásáról — melyet Tisza István is aláírt — s amelyből megtudhatják a hallgatók, hogy apostoli ki­rályuk a „kötelesség útjára lépett." 96 Várady a trónörökös meggyilkolására minden rendhagyó elem nélkül reagált •— noha nem valószínű, hogy kételyei lettek volna a következmé­nyeket illetően. Október 6-án gyűjtést rendelt el az egyházmegyében, melyhez a maga részéről 5000 koronával járult hozzá. A befolyt összeg felét a Vöröskereszthez, másik felét a Hadsegélyező Hivatalhoz küldte el. 97 A fel­hívást minden kommentár nélkül adta ki. Ettől kezdve azonban jobbára magyarázatokkal kísért dokumentumokat találtunk, melyekben főpapi tekintélyének minden súlyával a háborút és annak mozzanatait igyekszik magyarázni, indokolni. A hadikölcsön előnyieről például elmondja, hogy azt a kor mám 7, — igen helyesen — magától a nemzettől kéri és várja. Sajnos — teszi hozzá — hazai közönségünk eddigelé nem méltányolta kellőképpen az állami kölcsönök nemzetgazdasági jelentőségét s így a külföldiek által megvett állampapírokkal sok magyar érték vándorolt külföldre. „Tanuljuk meg végre, hogy ti. megtakarított pénzünk helyes befektetésének nem a földvásárlás az egyedüli módja, . . . hanem helyes, célszerű s egyben hazafias eljárás is, ha az államot, önmagunkat vállaljuk adósunkká és így a kölcsönök hasznát is önmagunknak juttatjuk. Nem ajándékot kér tőlünk az állam, hanem kölcsönt, mely után olyan kamatot fizet, mint akár a legjobb pénz­intézetek." 98 Ez az utolsó mondat arra utal, hogy a nagyközönség nagyjából sejthette az ily módon „befektetett" pénzének sorsát. Ezért kellett a dolog „kölcsön" jellegét aláhúzni, mintegy megerősíteni. Várady 1915. szeptember 15-i körlevelében találkozunk először azzal a szemlélettel, mely a hadi események kimenetelét Isten külön irgalmának tulajdonítja. Ez később végigvonul az egész világháború megítélésén. Az említett körlevél nagy sikerekről számol be, „melyek Istennek meg nem hálálható irgalmából fegyvereinket a harctéren kísérik . . . Nem ok nélkül remélhetjük, hogy a sikerek október hóban fokozódni fognak, amikor az egész október hónapban XIII. Leó pápa intézkedése folytán gyakoroltatni szokott a szent olvasó . . ."" Vajon Várady önmagában hogyan próbálta feloldani azt az egyébként még hívő ember számára is feloldhatatlan ellent­95 LITT. CIRC. Várady. Kalocsa, 1914. június 30. 90 LITT. CIRC. Várady. Bad-Ischl, Kalocsa, 1914. július 28. 4471. 97 LITT. CIRC. Várady. Kalocsa, 1914. október 0. 5375. 98 LITT. CIRC. Várady. Kalocsa, 1914. november 10. 5850. 99 LITT. CIRC. Várady. Tátralomnic, 1915. szeptember 15.

Next

/
Thumbnails
Contents