Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

mondást, ami az egymással szemben állók esetleges felekezeti azonosságában rejlik. Hiszen Isten bármelyikük könyörgését hallgatja meg, azt csak a másik rovására teheti. A könyörgés tehát önmagában nem elég. Az olasz és a magyar tábori papok bizonyára egyforma színvonalú munkát végeztek egyházi szempontból a lelkek gondozása terén sőt, jószerivel ugyanazokat az érveket mondták híveiknek a győzelem reményét keltve, mint a másik tábor papjai. Komolyan gondolta Várady, hogy az októberi „szent olvasó gyakorlás" ok lehet arra, hogy a sikerek fokozódjanak ? Vagy tisztában volt azzal, hogy egy jó szériában levő hadigépezet lendületéből még futja néhány hónapig s így abból bizonyos tőkét lehet kovácsolni ? Máshol a következő magyarázatot olvashatjuk: „A világháborúban az irgalmas és jóságos Isten szeretetre akar indíttatni. Hogy a mostani korszellem beteges kinövéseitől meggyógyítson, azért teszi ránk a mennyei atya mint lelki orvos a háború metsző kését, azért küldi az ínség és a halál kérlelhetetlen hatalmait a népekre".

100 Ez a háborút magyarázó „hivatalos" ideológusok, = Bangha és Prohászka-hatását tükrözi. (Ugyanakkor Prohászka faji konzekvenciáival Váradynál sehol sem találkozunk.) Ez a beállítás már mindenesetre következetes és a katolikus politikai mozgalom propaganda céljaira is kiválóan felhasználható, különösen majd később, mikor meg kell magyarázni a katolikus közvéleménynek is, hogy miért vesztettük el a háborút. A társadalom elfordulása Istentől — ez értendő a „korszellem beteges kinövésén" — a háború oka általában. Később ez egy új elemmel bővül, mely szerint a vereség Isten plusszbüntetése. Persze ez Várady álláspontjának teljes leegyszerűsítése. Később bővebben kitérünk a részletekre is. Tisza miniszterelnök 1915. áprilisában azt kéri az ország főpapjaitól, hogy „világosítsák fel a népet" a mezei munka szükségességéről és az élelmiszerek bevallásának elkerülhetetlenségéről. Várady, mielőtt a miniszterelnök teljes levelét közölné, néhány saját gondolatot is szükségesnek tart elmondani bevezetőül. „Az állam a hadisegélyt a legkevésbé sem szánta arra, hogy az otthon maradt családtagok vétkes pazarlást folytassanak, gondtalan semmittevésben töltsék napjaikat . . . s munkakerülőket neveljenek. Egyesek a bőven kínálkozó munkát s keresetet egyszerűen visszautasítják s a hadisegélyből biztosítják henye életüket."

101 E ténymegállapítás után azzal folytatja, hogy ezek az emberek bűnt követnek el hazájuk ellen, mert a kint küzdők helyett nem végzik el a gazdasági munkát s a „föld csalánt terem". Az állam helyesen teszi, hogy ezt nem tűri tovább, „mert hanem látunk a jövőbe, akkor az éhínség réme 100 LITT. CIRC. Várady. Kalocsa, 1915. febr 7. 518 101. LITT. CIRC. Várady. Kalocsa, 1915. április 7. 1483.