Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

ról, a családban betöltött szerepéről, munkavállalásának hátrányairól.

88 Ezek részleteire nem térünk ki. Idézünk azonban egy beszédből, amelyben Várady mintegy összefoglalja kifogásait, s a modern nő kritikáját adja. ,,A modernizált nő szabados és férfias. A modernizált férfi is mást keres a nőben, mint a keresztény ember, de a nő viszi az új bálványt a társadalomban s ahogy a nő gondolkodik, érez, olyan a következő nemzedék. S ez az új női alak Isten ostora a társadalomnak, amely a szó szoros értelmében testilelki betegséggel, elfajulással veri az emberiséget."

89 Ezt a jellemzést Várady már mint győri püspök írta. Valóban ez lett volna a véleménye a női nem jelentős részéről ? Vagy csak a kongreganistákat akarta elijeszteni a modern nőideál követésétől ? Ezek voltak hát — dióhéjban összefoglalva — Várady álláspontjai néhány alapvető kérdésben. Ügy gondoljuk, hogy a katolikus politikai mozgalomban való erőteljes részvétele jó befektetésnek bizonyult személyes karrierje szempontjából is. Hiszen, ha Csernoch előmenetelét az uralkodó osztályoknak az az igénye szülte, hogy az egyre bonyolultabb társadalmi viszonyok reális átlátására képes, politikus kvalitású főpapok kerüljenek előtérbe, akkor valószínűleg Várady is ennek köszönhette gyors karrierjét. Nagyjából Csernoch érseki kinevezésével egyidőben, 1911-ben került a győri püspöki székbe. S mikor Csernoch prímás lett, Váradyt tették a helyére. Ezzel az ország két legtekintélyesebb főpapi székében valóban politikus alkatú — tehát az eredeti kívánalmaknak megfelelő — jelölt került, akik egymással is állandó levelezésben álltak. Ezek a levelek a szokásos udvariassági banalitásokat leszámítva igen komoly politikai témákról szóltak. Itt említjük meg példának Várady 1912. október 8-án keltezett levelét, melyben a katolikus mozgalom „siralmas" helyzetét elemzi.

90 Ez a levél különben azt a korábbi feltételezésünket is erősíti, hogy a gyenge Vaszaryt a főpapok sem tekintették a magyar egyház igazi fejének s lényeges politikai kérdésekben Csernochoz, a kalocsai érsekhez fordultak tanácsért. Itt húzzuk alá azt a —- különben közismert — tényt, hogy Várady mint a Szent László Társulat alelnöke, majd elnöke, s a Katolikus Népszövetség lelkes vezére politikai szempontból egyébként is több volt, mint a püspökök egyike. Romániai és bukovinai útjai, melyeket a társulati munka érdekében tett, majd a munka külterjessé 88 Például. KÉL. I. Persz. Várady. — A Keresztény Háziasszonyok Országos Szövetsége gyűlésén elmondott beszéd. Budapest, 1909. március 31. 89 KÉL. I. Persz. Várady. — Mária-kongregációs felvétel alkalmával elmondott beszéd. Győr, 1911. december 8. 90 KÉL. I. Pol. ir. Csernoch. — Várady győri püspök levele Csernoehnak. Győr, 1912. október 8. „Siralmas helyzetben vagyunk. A néppárt belebonyolódott a merev ellenzékieskedésbe. A katolikus egyházat az „Alkotmány" képviseli nagy türelmetlenséggel és egyoldalúsággal. Hogyan másszunk ki ebből a helyzetből, mely megbénítja minden erőnket ? Népünktől elszigetel bennünket a ferde irányzatú sajtó, a személyeskedő nyelvöltögetés, heccelődés stílusában. Én arra fektetnék súlyI, hogy a sajtónk reformáltassék.