Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

állósággal kívánják gondozni. Hiszen a szövetkezet egyik célja, hogy védelmezze a keresztény családok érdekeit a különböző romboló áramlatok közepette s e keretbe egyúttal neveljen magának a „család körébe illő cselédosztályt". Mindjárt fel is sorolja a kiszemelt eszközöket : „Cselédközvetítés a főváros területén, a cselédek szellemi és lelki képzése, végül a szervezetnek kiterjesztése az ország minden részére s ezzel kapcsolat létesítése a központ és a vidék között."

85 „A család körébe illő cselédosztály" nevelése az uralkodó osztály szempontjából valóban fontos lehet, de ez önmagában nem valószínű, hogy felkeltette volna Várady érdeklődését. Sokkal inkább az a folyamat, amely ellen az egész keresztényszocializmus küzd s amely már a cselédséget is megérintette. A cselédség igényei nőnek — figyelmeztet —- a lakás, élelmezés, ruházat, szórakozás tekintetében. Ma már (1907-ben) a cselédlány olvas, mozit néz, melyek nagy hatással vannak lelkivilágára. „Mindezt betetőzi korszakunk fő jellemvonásának, az osztályöntudatnak emelkedése, amely a sokaság szervezésének erején épül fel. Nem célunk, de képtelen is volna ezt a fejlődést megállítani. Nem marad más hátra, mint úgy irányítani, hogy a cselédosztály a modern viszonyok között is megmaradjon a keresztény kritériumok talaján."

86 Szükséges tehát a társadalom magasabb osztályainak érdeklődése az alsóbbak sorsa iránt, és fontos is, mert különben e rétegek közötti szakadék egyre nagyobbodni fog „s a magára maradt rétegek vezetését olyanok veszik át, akik azt a keresztény társadalom ellen irányítják."

87 Várady tehát ebben látja a szövetség fő hivatását s arról panaszkodik, hogy hallgatóival nehéz ezt elfogadtatni, miután azok hajlamosak a kérdés túlságos leegyszerűsítésére. Ezt húzza alá az is, hogy a szövetségben elmondott beszédei jóval több frázist tartalmaznak a többieknél, tehát a hallgatók színvonalához vannak méretezve. Ezekből a részekből arra következtetünk, hogy a szövetség tagjai szívesebben hallották szervezetük jótékony jellegét, mint a baloldali szervezkedés elleni harc perspektíváját. Ez utóbbi nem mondott nekik sokat. Lehet persze, hogy Váradynak később sikerült meggyőznie őket ennek fontosságáról is. A másik visszatérő téma — mint már említettük — a nőkérdés, amely a szervezet jellegénél fogva teljesen érthető. Hosszú fejtegetéseket olvashatunk a nő radikális, mérsékeltebb és keresztényi felfogás szerinti hivatásá85 KÉL. I. Persz. Várady. — A Keresztény Háziasszonyok Országos Szövetségének gyűlésén mondott beszéd. Budapest, 1907. június. 86. KÉL. I. Persz. Várady. — A Keresztény Háziasszonyok Országos Szövetsége gyűlésén elmondott beszéd. Budapest, 1907. november 25. 87 TJ. o.