Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

A nagytőke és a munkások harcai különösen rámutattak arra, hogy mennyire szüksége van a társadalomnak egy erőteljes középosztályra, de — sajnos — idő kell ahhoz, hogy ez a felismerés térthódítson. Pedig Németországban már 1904 óta fennáll és működik a középosztályúak szövetkezete azzal a jelszóval, hogy a középosztály társadalmi hatalom. S ezt a parlamentben gyakorlati javaslatokkal is erősítik.

82 Magyarországon az iparos kongregációktól várhatjuk az iparos osztály erősítését, újjászületését. Az iparos osztály életében legfontosabb az egyház vezetése. Ezek előrebocsátása után Várady a szociáldemokrata színezetű beszervezésektől óvja az iparosokat." Az iparosok érdekvédelmi társulásai helyes kezdeményezések. De a vezetést néhány ember kezébe kell letenni. S végül is ezek mégis csak emberek. Mi biztosítja az iparosokat arról, hogy vezetőik valóban híven szolgálják érdekeiket ? Ha a vallástalan munkaadó képes visszaélni munkásaival, mi biztosítja az iparosokat, hogy a vallástalan vezetők nem élnek-e velük épp úgy vissza ?"

83 A következtetés világos: az iparosok vezetésére egyedül az egyház alkalmas, mert ha „vallástalan" emberek kezébe teszik sorsukat, akkor becsapják őket. Most nézzük meg, hogy ezen az alapon hogyan kell értelmezni a bérharcot. Az iparos osztály jogos törekvése — mondja Várady —-, hogy munkabérét megkapja. De ne feledjük, hogy a munkabérnek is van határa, még pedig vállalat jövedelmezőségében. „Ott, ahol a határt elérték, a bérharc értelmetlenné válik, a munkás saját érdeke ellen tör, mert aláássa az ipar versenyképességét s azt eredményezi, hogy a tőke elfordul az ostromlott ágtól s más elhelyezést keres . . . Tehát a bérharc soha nem lehet cél, hanem kivételesen ritka eszköz csak, melynek célja a tartós, őszinte béke a munkaadó és a munkás között."

84 Várady — mint látjuk —kínosan kerüli a bérharcok egyik kulcskérdését, a tőkés profitjának mértékét, hiszen ez a kizsákmányolás fokának kérdéséhez és egyben a bérharcok jogosságához vezetne. Az idézet egyébként igen jól mutatja, hogy a keresztényszocialista szervezetekben milyen jellegű politikai propagandamunka folyt. Várady igen nagy aktivitással fáradozott a Keresztény Háziasszonyok Országos Szövetségében. Az itt elhangzott beszédeiben a cselédkérdés és a nőkérdés problémáival foglalkozik. A szövetség megalakuló ülésén már leszögezi, hogy —- noha kapcsolatban maradnak a Nővédő Egyesülettel — a cselédügyet ezentúl mégis teljes ön82 TJ. o. 83 KÉL. I. Persz. Várady. —A budai katolikus legényegyletben elmondott beszéd. 1909. 81 TJ. o. 24* 371