Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

voltak nemzeti harcok, sőt nem egy esetben szorosan kapcsolódva a résztvevő államok belső problémáival, esetleg osztályainak harcával. De ez nem bizonyíték az osztályharc cáfolatára. ,,De fogadjuk el — mondja egy szónoki fordulattal Várady — azt a be nem bizonyított tényt, hogy minden változás osztályharcnak az eredménye. Akkor minden népnél két egymással szemben álló tábornak kellene léteznie, amelynek nézetei teljesen különböznek a vallás, az erkölcs, a jog és a politika terén. De mindennek nyoma sincs a valóságban !"

74 Pedig 1909-ben, mikor ezt Várady írta bizony elég markánsan kirajzolódtak a szemben álló osztályok világszerte s a vezető tőkés országokban a proletariátus erkölcsi, jogi és politikai nézetei is erőteljesen megfogalmazódtak. Ezután Várady a következő meglepő kijelentést teszi: „így a történelmi tapasztalat és a józan ész világánál az osztályharc elmélete egy nagyhangú frázissá zsugorodik össze, amelynek semmi belső igazsága nincs."

75 Nem tudjuk, hogy a katolikus legényegylet közönségét ezzel sikerült-e meggyőznie, azonban beszédeit ismerve állíthatjuk, hogy ennél sokkal felkészültebben szokott érvelni. Valószínűleg ő is érezhette ezt, mert azonnal rátért a szociáldemokrata vezetők értékelésére — egyébként az osztályharc apropójából —, akik szerinte végtelen elbizakodottsággal minduntalan milliók nevében beszélnek, akik csakis az őket vakon követő munkásokban látják az ország egyetlen hasznos polgárait, s akik a polgári társadalomról csak végtelen megvetéssel és kézlegyintéssel beszélnek. Ez a gyűlölködő és igazságtalan magatartás a nemzeti boldogulás szempontjából a legszerencsétlenebbül van megválasztva. „Az élet arra tanít, hogy a népjogok kiterjesztése, a jólét nem a külső erőszak fegyvereivel megy végbe, hanem olyképpen, hogy az igazság ereje hódítja meg a lelkeket. Fényes példa rá Magyarországon a jobbáság felszabadítása".

76 Ezután a munkásvezetőket ahhoz a kocsmároshoz hasonlítja, aki ismeri gyalázatos pálinkájának gyilkos mérgét, s ezért magát és családját is megkíméli tőle, de ugyanakkor továbbadja a tudatlan tömegnek, a jó haszon, a nyereség fejében. Tehát az osztályharc hirdetésének tömegmérgezés a célja, a társadalom felforgatása a politikai hatalom elérése érdekében.

77 De találkozunk a kérdés más oldalról való megközelítésével is. „Az ellentétben álló osztályok harcának kimenetelétől egész közgazdaságunk érdeke függ. A munkásosztály bérharcai javították a munkadíjakat, de drágították is a megélhetést s ennek negatív hatását különösen a hivatali értelmiség 74 U. o. 75 U. o. 70 KÉL. I. Perez. Várady. — A szociális kurzuson elhangzott beszéd. Szeged, 1909. március 25. 77 U. o. 24 Bács-Kiskun megye múltjából Ш. 369