Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

mindaddig, míg a gyakorlat ki nem mutatja elégtelenségüket. Egyik adóreformot sürget, a másik takarékpénztárakkal és szövetkezetekkel akar segíteni, a harmadik a munkásokat akarja szerveztetni, s vannak akik a szavazati jog általánossá tételével remélik a nyomor megszűnését. Mindezen javaslatoknak lehet több-kevesebb értéke, s némelyik valóban áldásos és hasznos, de a társadalom gyógyításában annyit érnek, mint egy csepp víz a tengerben. Ezek mind külső kezelési módok. ,,A kereszténység az egyetlen erkölcsi hatalom, mely belső gyógyításra képes . . . Nem félek a társadalmi bajainktól mert tudom, hogy a világ képtelen önmagát meggyógyítani, de Krisztus tanítása és példája ki tudja emelni a mostani világot sarkaiból. Csak egy hiúsíthatja meg az áldást és jótéteményt : az emberek szabad akarata, az istentelenség, a hitetlenség."

71 Tulajdonképpen az imént tárgyalt társadalmi kérdésekkel szorosan összefüggő — s talán legjelentősebb — kérdést, az osztályharc értelmezését azért vesszük külön címszó alatt, mert tárgyalása Váradynál is mindig külön, önálló beszédekben szerepel. Utalásként ritkán hozza szóba, s jobbára csak akkor említi, ha az osztályharccal kapcsolatos teljes álláspontját kifejtheti hallgatóinak. Azért foglalkozik vele sokat, mert — mint mondja — ez a jelszó annyira „divattá vált" s mert a kulcsot adja meg a munkásmozgalmak megértéséhez. Ezt a fogalmat egyébként Marx és Engels „találta ki" s követőik „vakon utánuk mondják"

72 Érdekes, hogy ezeket csaknem mindenütt elmondja hasonló fogalmazásban, majd kifejti az osztályharc lényegét, —meglehetős pontossággal. „A fejlődést az osztályok harca viszi előre s tulajdonképpen a történelem nem egyéb, mint ezen osztályok harca. A munkásokkal szemben álló régi avult világ pusztulásra van ítélve vallási, erkölcsi, jogi elveivel együtt, összeroppan a harc alatt s akkor minden vagyon, hatalom a proletárság ölébe hull. Minden tőke és termelőeszköz közvagyon lesz, a magánvagyon megszűnik s vele a sok igazságtalanság. Addig is riedig, míg ez elkövetkezik, a munkásságnak szervezkednie kell, előrenyomulni, mind jobban szorongatni a birtokos osztályt. Ez az osztályharc rövid elmélete és taktikája dióhéjban".

73 Várady szerint ez az elmélet tarthatatlan. Harcok ugyan voltak a történelemben, de csak a legkivételesebb esetben osztályharcok. Inkább nemzeti harcok minden osztályharc nélkül. Kár, hogy nem említ néhány ilyen „legki vételesebb" esetet, mert akkor megtudhatnánk, hogy valóban látja-e az osztályharc lényegét, s valóban azokban a történelmi folyamatokban kereste-e, melyekben ténylegesen lejátszódtak. Mert azt senki nem vitatta, hogy 71 U.o. 72 KÉL. I. Persz. Várady. — A budai katolikus legényegyletben elmondott beszéd. 1909. február 18. 73 U. o.