Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

talomra, erőre támaszkodnak, attól, hogy e hatalommal vissza ne éljenek ?" — teszi fel a kérdést.

66 És az ismert választ adja rá. Lett volna példa a történelemben bármikor arra, hogy az erő nem azt tette amit akart, — beleértve ebbe az egyház történetének azon korszakát is, mikor még ha közvetve vagy közvetlenül is de rendelkezett helyenként effektív katonai erővel ? Nem hisszük, hogy ebben Váradynak kételyei lettek volna. Propagandafogásnak viszont kétségtelenül látványos Isten mindenkire vonatkoztatott fékező hatásának hangsúlyozása. Beszédeiben állandóan visszatér a „társadalmi bajok" témakörére. Űgy látja, hogy a modern társadalom szegénye sokkal nyomorultabb szellemileg, mint testileg. Soha a szegénységért többet nem tettek és soha hálátlanabb nem volt az. Minél többet kap, annál többet követel, annál kevésbé köszöni meg. Miért ? „Mert lelke meg van fosztva Istentől".

67 Ez különben szinte az összes probléma végállomása, végső kicsengése. A szociális kérdés megoldásának társadalomtudományi verziójára azt válaszolja, hogy ha a legszegényebb rétegek osztállyá erősödnének s ezek az új társadalmi osztályok bevonulnának a parlamentbe, akkor a problémát esetleg nem az összesség szempontjából fogják megoldani, hanem „egyoldalúkig" s az orvoslással új sebeket ütnek.

68 Ügy érzi különben, hogy ez az érv elég ahhoz, hogy ez a megoldási javaslat elfogadhatatlan legyen. Mintha az akkori pártok a többség képviseletében ültek volna a magyar parlamentben. Más helyen a társadalom betegségének legfőbb okául a kereszténység egyik ismert tanát, az „eredeti bűnt" hozza fel, mely arról szól, hogy az eredeti bűn az első emberpár vétke folytán minden emberre átszármazott. Elfogadja, hogy ez az emberi elme előtt balgaság, hogy megfoghatatlan, de úgy érzi, „hogy megfoghatatlansága még nem ok annak elvetésére".

69 Ugyanis aki „hitben és alázattal elfogadja az eredeti bűnről szóló tant, annak kezébe van adva a kulcs, kinyithatja vele a múlt, a történelem rejtélyes titkait. Csakis a kereszténység ezen alaptanítása mellett érthetjük meg, hogyan lehet a legszentebb érzelmeket megtadagni, a legtermészetesebb igazságokat félreismerni."

70 Végezetül hadd idézzük egy beszédének zárógondolatait, melyek mintegy összefoglalják ezt a problémakört. A társadalom is úgy van — mondja Várady —, mint az egyes ember, ha betegnek mondja magát és minden ismerőse ajánl neki más és más gyógyszert. Mi sem szűkölködünk reformeszmékben melyek nagy része, amíg általánosságokban mozognak, úgy tűnnek fel, mintha a kenyérszaporítás titkát rejtenék magukban 06 u. o. 67 KÉL. I. Persz. Várady. ÉN. — Beszédtöredék. 68 KÉL. I. Perez. Várady. ÉN. —,,A szegénység mint a társadalom beteségének jele" c, beszéd. 69 KÉL. I. Persz. Várady. ÉN. — Szentbeszéd. 70 U. o.