Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

fejlődését nyers anyagi törvények irányítják kizárólag :téves és hamis. A munkásosztályból egy új értelmes középosztály kezd kifejlődni, mely ellensúlyozza az osztályharcot. S noha a munkás és a vállalkozó érdeke két különböző dolog, nem okvetlenül és mindenkor ellentétes is. Sőt ezer szállal egymásra vannak utalva. Ebben a kérdésben lényeget — a termelőerők magántulajdonát és ezzel a kizsákmányolás lehetőségét — nem érinti. Ezért fontos számára az osztályharc ellenpólusa, a középosztály, mert így az alapkérdés elkülöníthető. Ebben a megközelítésben a középrétegek adják a biztonságot. Várady az egyház történelmi szerepének marxista értelmezésére a következőket mondja: ,,Az egyház nem áll semmiféle politikai rendszer, államforma szolgálatában. Minden tisztességes kormányzattal megfér".

63 Ez a propagandaízű kijelentés igen gyönge pont Várady érvelésében, hiszen köztudott, hogy az egyház minden kizsákmányoláson alapuló politikai rendszert kiszolgált, államformára való tekintet nélkül; ha mással nem, azzal az ideológiával amelyet hirdetett. Időnkénti ellenzékisége valamely rezsimmel szemben mindig csupán pressztizsokokra vezethető vissza. Ezzel kapcsolatban máshol azt mondja, hogy: ,,A társadalmat a keresztény vallás építi fel és a vallástalanság rontja le".

64 A társadalom szükséges alapja az Isten. Ha ezt elveszik, a társadalom nem egyéb kőhalmaznál, mit semmi sem tart többé össze. Minél inkább benn lakik Isten a társadalom szívében, annál inkább gyökeret ver abban a béke, a rend, a civilizáció. „Igaz, hogy minden nyomor akkor sem tűnik el — mert a társadalom tökéletlen lényekből; áll s így mindig tökéletlen marad — de legalább elviselhetővé válik a nyomor, és nem idéz elő felforgatást".

65 Itt az egyházi ideológia társadalomban betöltött jelentőségét ecsetelve nemcsak előbbi kritikánkat húzza alá — nevezetesen azt, hogy ez a fennálló politikai rendszernek a lehető legjobb —, hanem egyszersmind igen plasztikusan megfogalmazza a keresztényszocializmus alapállását is, mely nem a bajok orvoslását, hanem az azokba való beletörődést szorgalmazza. Ervelésében addig megy, hogy ezt a fékező hatást az uralkodó osztályra is érvényesnek véli. ,,Mi tartóztatja vissza azokat, akik parancsolnak, a ha63 U. o. 64 KÉL. I. Persz. Várady. ÉN. — Ezzel a rövidítéssel jelöljük azokat a dokumentumokat, amelyeken sem évszámot, sem alkalom- vagy helymegjelölést nem találtunk. A szóban forgó beszédkéziratokat egy csomagban összekötve találtuk, de készítésük módja, kivitele és rendeltetése is azonosnak látszik. Úgy gondoljuk, hogy néhányukról minden különösebb ok nélkül maradtak le ezek az adatok. Hogy mégis hivatkozunk rájuk, azt az indokolja, hogy mint Várady által sajátkezűleg leírt gondolatok, most a mi szempontunkból még akkor is forrásértékűek, ha pontosan nem is tudjuk, hogy mikor és hol hangzottak el. Azt ugyanis ismerjük — hiszen a tartalmukból kiderül —, hogy a katolikus politika érdekében íródtak. Ezt a forrástípust különben csak Várady érseki kinevezését megelőző időszakának tárgyalásánál használtuk fel. 65 U. o.