Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

Ezzel a témával kapcsolatban még két levelet találtunk. Az egyiket a vallás és közoktatásügyi miniszter írta 1912. júliusában s immár a püspökség hivatalos felállításáról ad hírt a király és a pápa rendeleteire utalva.

39 A másikban Szabó Jenő főrendházi tag, a görög szertartású katolikus magyarok országos bizottságának elnöke kér kihallgatást az érsektől az új püspöki székhely ügyében.

40 Ez a néhány adalék természetesen kevés ahhoz, hogy megítéljük Csernoch tényleges szerepét az ügyben. Kalocsai korszakáról kialakítandó képünkbe azonban mindenképpen beleillenek ezek a részmomen-tumok is. A Parlament elnökévé választott Tisza István 1912. június 4-én önkényesen lezárta a csaknem egy éve húzódó parlamenti vitát és megszavazta a véderőtörvényt. Az ezt követő napokban pedig heves dulakodások és drámai jelentek közepette — a mentelmi jog megsértésével — rendőrökkel hurcoltatta ki a parlamentből az obstruaió képviselőket. Sőt néhányukat éppen a mentelmi bizottsággal hosszabb időre kizáratta az ülésekről. Az eset természetesen teljesen felkavarta a politikai életet, melynek hullámai Kalocsára is elértek. Elsőnek az ülésekről ugyancsak kizárt Apponyi Albert gróf levele érkezett az érsekhez, ,,Amit Tisza a képviselőházban elkövetett és elkövet, az a caesari őrület felső foka" — kezdi.

41 A technikai obstrukció gyűlöletes volta itt annál kevésbé mentség, mert az tényleg megszűnt és annak helyét a rendes vita és igen komoly kiegyenlítési kísérletek foglalták el — folytatja. A véderő nincs elfogadva, erre a létre nem jött képviselőházi határozatra nem lehet törvényt építeni. Most a főrendiháznakjut szerep, hogy ezt a nagy hibát jóvátegye. ,, A főrendiháznak oda kell állnia egy vakmerő hamisítvány és a király közé : ezzel tartozik az alkotmánynak és a királynak."

42 Arra kéri az érseket, hogy ehhez az akcióhoz csatlakozzon s a püspöki kar tagjait is igyekezzen megnyerni. A nyomaték kedvéért megjegyzi, hogy ez az egyház érdeke is, melynek ellenségei nagy örömmel vennék a püspöki kar elpártolását az alkotmányos úttól. „Vagy ha ezt nem vállalod — írja befejezésül —, legalább ne jöjj el az ülésre és ne okozd régi tisztelőidnek azt a fájdalmat, amelyet sokaknak Zichy János okozott azzal, hogy ezután a merénylet után is bennt maradt a kormányban."

43 De négy nap múlva megjön Zichy levele is, aki „ismerve — Csernochnak — az ország érdekeit mindig szem előtt tartó felfogását" — azzal a bizalomteljes kéréssel fordul az érsekhez, hogy a főrendiház június 1539 KÉL. I. Egyh. pol. ir. — A vallás és közoktatásügyi miniszter levele Csernoehnak. Budapest 1912. július 11. 40 KÉL. I. Egyh. pol. ir. — Szabó Jenő levele Csernoehnak. Budapest 1912. november 9. 41 KÉL. I. Pol. ir. — Apponyi Albert gróf levele Csernoehnak. Ebenbad 1912. június ö. 42 U. 0. 43 U. o.