Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában
ülésén megjelenni és „hathatós befolyásával a szőnyegen levő javaslatok törvényerőre emelkedését biztosítani szíveskedjék." 44 Még ugyanezen a napon érkezett levelében Zichy Aladár is igyekszik megnyerni az érseket, de ő mint a néppárt tagja, a munkapárt ellenzékének érveit mondja. Az üggyel kapcsolatban nem azt tartja a legdöntőbbnek, hogy Tisza a véderőt keresztül vitte, — amit maga is „szükségesnek" mond —, hanem hogy a fegyveres erőszakot alkalmazta a parlamentben. Ezzel az alkokotmányon rést ütött, a dinasztia és a nemzet közé új éket vert s minden konzervatív politikának megnehezítette létét, úgyszólván kompromittálta. „Mindezt helyre hozni és azoknak megmagyarázni, kiknek érdekében ezt Tisza cselekedni vélte, a főrendek joga és kötelessége." 43 Ezután a következő megoldási javaslatot teszi. „Egyedül a főrendiház állíthatja helyre a jogfolytonosságot azzal, hogy a restitutio in integrumot keresztül viszi azon kötelezettséggel az ellenzék részéről, hogy legalább formában adja meg a véderőt etc. ami ma formasérelemmel van keresztülerőszakolva. A házszabályt pedig megcsinálja azután az egész ház kompromisszummal." 46 Befejezésül arra kéri az érseket, hogyha ezt a gondolatmenetet osztja, úgy jelenjen meg a főrendiházban és próbáljon másokat is megnyerni ezen álláspontnak. A vérig sértett Apponyi az „utolsó órában" még egyszer felemeli szavát, megismételve azt a korábban kifejtett álláspontját, hogy a püspöki karnak nem szabad ligába lépnie az alkotmány rombolóival. „A magyarországi katolicizmus végveszélyét jelentené főpásztorainak ilyen elhatározása. Átok lesz azok emlékén is, akik egyházunkat ilyen gyűlöletes helyzetbe hozták." 47 Az a tény, hogy egy ilyen kiélezett politikai szituációban Csernoch néhány exponens politikus érdeklődésének középpontjába került, sok mindet elárul. Ez a figyelem az érsek főrendi státuszán messze túlmutat. Hiszen a püspöki kar állásfoglalása semmiképpen sem függhetett az ,,egyik érsek" befolyásától olyan mértékben mint ahogy azt a levélírók Csernochtól várták. Ebben az esetben azonban az elaggott hercegprímás tehetetlen egyházvezetésének újabb bizonyítékát kell látnunk. Csernochot mindenki a püspöki kar erős emberének tartotta és sordöntőnek remélték a testületre gyakorolt hatását. Itt azonban az érsek igen kellemetlen helyzetbe került, miután mint 44 KÉL. I. Pol. ir. —Zichy János kultuszminiszter levele Csernoehnak. Budapest 1912. június 10. 45 KÉL. I. Pol. ir. — Zichy Aladár levele Csernoehnak. Budapest 1912. június 10. 46 TJ. o. —Majd így folytatja: „Ha a Főrendiház ezt keresztül tudja vinni, úgy hivatalát teljesítette: 1. mert az alkotmányt megvédte, 2. mert a Felséget nem hozza azon helyzetbe, hogy szentesítesn illegális törvényeket, 3. mert létjogosultságát a Főrendiház bebizonyítja és így jövőre fennmaradását biztosítja, 4. az egész dinasztiának végtelen szolgálatot tesz, hogy az annyira elmérgesedő viszonyt a nemzet és uralkodóház között helyesen visszatereli normális állapotba." 47 KEL. I. Pol. ir. —Apponyi levele Csernoehnak. Budapest 1912. június 15.