Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PASTYIK ISTVÁN Pataji katolikusok és a Tanácsköztársaság

zösséget, a feudális-kapitalista állammal összefonódott intézményt ne támadták volna. Ebből az következik, hogy sem az ellenforradalmi lázadásnak, sem a leverésének nem volt vallási illetőleg vallásellenes tartalma. A Duna mentén kitört fegyveres osztály harcnak az egyház szemlélője volt. Lukácsy visszaemlékezéséből világosan látszik, hogy az utólagos értesülései nagyon hiányosak és rendszertelenek voltak, tehát nem állt az események sodrában. Várta, hogy mi lesz, és politikailag nem aktivizálódott az ellenforradalmi rendszer alatt. Legfeljebb hivatali eljárást kezdeményezett az állásától önként megvált beosztottja ellen. * Farkast az ellenforradalmi megmozdulás kibontakozásakor halálra keresték Patajon és annak tanyavilágában, de nem találták. Fölvette a kapcsolatot a vörös erőkkel, csatlakozott Szamuelyhez, mielőtt az még be tudott volna nyomulni Patajra. Helyismerete meggyorsította a vörös különítmény előnyomulását. Velük tartott Kalocsára, ahol kivégezték Gallina Zoltán 38 éves uradalmi intézőt a pataji Böddpusztáról, Ribári József 34 éves pataji mészárost és Berta Antal böddi béresfiút. Lukácsynak a korszakot mintegy huszonöt mondatban leíró ismertetéséből egy mondat foglalkozik az esettel : „Farkas János kántorról azt beszélték, hogy ő két jóbarátját, Gallina Frigyes [így] böddi uradalmi intézőt és Ribári József dunapataji mészárost Kalocsán Szamuely kezére adta s felakasztatta őket."

44 A köztudatba az ment be, hogy Gallina és Ribári kivégzésében Farkast a személyes bosszú vezette, mert a felvásárolt, rengeteg fokhagymáért barátainak nagy öszszeggel tartozott, és adósságától akart megszabadulni. Ennek bizonyítására használható adat nem került elő.

45 Gallina az uradalmi cselédekkel tisztes44 História Domus. — A visszaemlékezők — lásd a 06. jegyzetünk közül az 1, a 6, és a 14. — nyomán : Gallina Zoltán Böddön lakott az uradalom gazdatiszti lakásában. Amikor a vörösök a fehérek visszaszorításában Bőddnél tartottak, Gallina ellenállásra gondolt, de látva a fölényes túlerőt, felhagyott vele. Bibári József legény volt még, félszemét a háborúban kilőtték. A katolikus hentes és mészáros székében kóserhúst is mértek a zsidóknak. A náluk vacsorázó vöröskatonák bevitették magukat másnap Kalocsára Ribárival, de csak különös fogata — paraszthintóval és nagyfoltos, „cirkuszos" lovakkal parádézott — került haza. Június 24-én estefelé végezték ki a főutcán. A Kalocsai Néplap 1919. szeptember 10-i száma azt írja, hogy az exhumált ellenforradalmárok között két ismeretlen volt : „Egyikben az ingén levő R. J. betűkről Ribáry József dunapataji lakost gyanították. A másik ismeretlennek azóta megállapították a személyazonosságát. Berta Antal bödbakodi béresnek hasonnevű fia." 45 A 66. jegyzetünkben felsorolt visszaemlékezők közül főleg az 1., a 3„ a 4., az 5., a 6., a 14. szerint tény, hogy Farkas a barátainak segítségével (társulásával?) 1918 nyarán merész vállalkozásba fogott. Két-három vagon fokhagymát vásárolt össze, ezt három prizmába rakatta az iskola udvarán. A pénzt valószínűleg Ribári adta. Gallina szerepe nem világos. Kézenfekvő az a feltételezés, hogy a hadseregnek szánta eladni, de a front 1918 őszén összeomlott, a hagyma a nyakán maradt és befülledt. Barátaival heves szóváltások után haragos viszonyba került. Mondják, hogy Ribári sokat tett ezért a barátságért korábban, mert azért adott ki egy tehenet tartásra, hogy Farkasék háztartásában mindig legyen elég tej.