Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
PASTYIK ISTVÁN Pataji katolikusok és a Tanácsköztársaság
ségesen bánt. 46 Válltig hangoztatta azonban nekik, hogy vigyázzanak, mert ha kommunizmus lesz, akkor elveszik az uraságtól azt, amije van, és akkor nem marad semmi a cselédségnek. Ribári rövid időre elbújt a különítmény benyomulásakor, de nem tudnij miért. A gazdatisztben és a mészárosban az ítélkezők Kalocsán olyan politikai szálkát láttak, akiket a sorsuk nem tettük vagy kijelentéseik súlyosságáért, hanem adott helyzetükért ért utol. Az akció végeztével Farkas hazament Patajra, ahol később szolgálati lakásának kéményébe rejtette a kapott lőszereket és a kézigránátokat. Ezeket otthagyta végleg, el menekülése után bukkantak rájuk. 47 Farkas János ugyanis a proletárdiktatúra utolsó napjaiban irányt vett külföldnek. * Az 1919/20-as iskolai év némi akadályokkal indult. A kántorlakás melletti iskolában román katonák szállásolták be magukat, és november elejéig maradtak benne. 48 Farkas távozásával határozni kellett állásáról. Ideiglenesen Dobos Lajos állami tanítót alkalmazta a szeptember 2-án összeült Iskolaszék és Egyháztanács, amely megtárgyalta, — amint Lukácsy írta viszszaemlókezésében —, „Farkas János kántortanító kommunista viselkedését." 49 A kiskunhalasi sajtó egyik november végi száma arról tudósított, hogy fegyelmi vizsgálatot indítottak a másik két pataji felekezetnél is: a reformátusoknál Csajághy Imre, az izraelitáknál Weiler Arnold ellen. Ebből az említésből Farkas sem maradt ki. 50 Az Iskolaszék és Egyháztanács szeptember 2-i gyűléséről részletes jegyzőkönyvet írtak. Fontos kiegészítéseket ad az eddigi képhez. Lukácsy terjesztette elő az ügyet. Eszerint Farkas János „a vörös proletár diktatúra alatt olyan viseletet tanúsított, melylyel kivívta maga ellen a legszigorúbb vizsgálatot. Farkas János már a novemberi forradalom után egészen belevetette magát a so cialis mozgalmakba, de oly képen, hogy ezen eljárásával 4(5 Például az uradalmi cselédek gyerekeit kocsikon a pataji vásárba vitette, és adott rá pénzt, hogy télre lábbelit vegyenek nekik. Lásd a 00. jegyzetünkben az 1. visszaemlékezőb, aki uradalmi alkalmazott volt. 47 A kántorlakás öreg, legalább százéves épület volt már Farkasék idejében. Tetőzetének déli oldala az 1940-es évekig zsindelyből volt. A legnagyobb szobája a XIX. század második feléig tantermül szolgált. A konyha nyitott kéményét valamikor úgy alakították zárttá, hogy a régi boltívet meghagyták, és újabb boltívet húztak alá. A kettős boltív között elég tágas rés maradt, ahová be lehetett bújni egy kis vasajtón, ami az alsó boltívbe vágott nyílást zárta el. Farkas ide rejtette a robbanószereket. Egyébként a puskával mesterien bánt, télen sokszor vadászott, főleg a Dunaháton, és iskolásokkal riasztatta a vadat. Fegyverét a forradalmi időkben éjszakára az ágyához állította. Ezeket a 60. jegyzetben felsoroltak közül az 5., a 8. és a 15. emlékezőtől lehetett megtudni. 48 A 66. jegyzetünk 15. adatközlője szerint eltüzelték az összes iskolai anyakönyvet, amelyekből néhány szétszóródott lap maradt meg, de később azok is elkallódtak. 49 História Domus. 50 Halasi Újság 1919 november. 26.
