Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PASTYIK ISTVÁN Pataji katolikusok és a Tanácsköztársaság

legtöbbje, így a magukat ellenforradalmárnak nevező irányítók, egérutat nyerve Szegedre menekültek, és beálltak Horthy seregébe.

41 Ha Lukácsy nyílt ellenforradalmár lett volna, azt tények felsorolásával hangoztatta volna a Tanácsköztársaság leverése után. A tanácskormány sem ilyen, sem olyan politikai szerepet nem szánt a papságnak. A vallásszabadságot pedig nem kérdőjelezte meg, sőt a megbolygatóit forradalmi törvényszékkel fenyegette meg. Kunfi Zsigmond 1919 április 17-én Kalocsán, — nem véletlenül az érseki székhelyen —•, így beszélt a tömeggy ülésen: ,,Mert hisz épen én vagyok a népbiztosok közül az, aki a vallási dolgokban intézkedem, s kijelentem önöknek, hogy a proletáruralom senkit sem gátol vallása gyakorlásában, senkivel sem akarja vallását megtagadtatni. Mindenki intézze el dolgát Istenével ugy, ahogy ő azt legjobbnak látja, de igenis nem tűrjük, hogy a papok politikai dolgokba belekontárkodjanak. Törődjenek a másvilággal és prédikáljanak vallási tételeket. Nem tartozik azonban a vallásossághoz az, hogy az érsekeknek ezer holdas birtokuk legyen. És nem tartozik a vallásossághoz az sem, hogy a papok a szószéken politikai dolgok ellen izgassanak. Hagyják békén a politikát és őket is békén fogjuk hagyni. Kijelentem, hogy aki az ellenkezőjét állítja annak, amit elmondtam a vallás szabad gyakorlására vonatkozólag, az gaz alávaló rágalmazó, ellenforradalmár, aki a forradalmi törvényszék elé állítandó."

42 Ha Lukácsy nem lett volna plébános, neve talán föl sem merül a helytörténet forradalmi időszakában. Nincs rá adat, hogy az ellenforradalmi akcióhoz köze lett volna. Csupán megijedt a forradalom antiklerikalizmusától, — klerikalizmus és vallásosság két külön dolog —, és a válságos időben nem maradt hívei között, hanem magát mentette a vélt üldözéstől. Főpásztora, a kalocsai érsek, aki a polgári demokratikus forradalom idején nyílt színvallást tett a köztársasági államforma mellett, nem menekült el Kalocsáról, sőt fogadta Szamuelyt, aki egy vitával beérte vele.

43 Patajon nincs megbízható nyoma annak, hogy a forradalom erői a vallást támadták volna intézményesen. Ez nem zárja ki azt, hogy az egyházat mint vagyonos kö41 V. ö. KÁDÁR Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig. Budapest 1978. 110. 42 A vallásszabadságról szóló rendeletet Kunfi, a közoktatásügyi népbiztos, április 17-én adta ki. Ugyanezen a mapon ment Kalocsára, — a helyi sajtó értesülése szerint autója elromlott és kocsival ért oda —, ahol népgyűlést tartott. Beszédének idézett része: Kalocsai Néplap 1919. április 23., 2 p. A tanácskormány a rendeletet felolvastatta az ország valamennyi templomában, a felolvasást ellenőrizték a helyi direktóriumok, amelyeket a kormány írásos jelentésre kötelezett. Ide vonatkozik GERGELY Jenő: Politikai katolicizmus Magyarországon. Budapest 1977. 121. P. 43 Várady érseknek a polgári demokratikus forradalom idején kiadott szózatából: ,,A köztársaság, emberileg szólva, a legtöbb biztosítékát nyújtja annak,hogy az állam vezetésében a népnek akarata érvényesüljön." Kalocsai Néplap 1918. november 23., 2—3 p. 22* 339