Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
PASTYIK ISTVÁN Pataji katolikusok és a Tanácsköztársaság
szerült átadni, de az iskolák fenntartását átvállalta a proletárállam. Nyilvánvaló, hogy ennek anyagi fedezetét valahonnan elő kellett teremteni, elsősorban abból az egyházi vagyonból, amelyből az egyházi iskolákat tartották fent. * A proletárdiktatúra a fokozódó osztályharcban, továbbá a közismert külpolitikai helyzetében egyre jobban ellentétbe került azokkal, akik a tőkés rendet védték vagy afelé húztak. Lukácsy jobboldali volt, de nem agitált a jobboldaliság mellett, sőt meglapult. Mégsem érezte magát biztonságban. Ezt írta: ,,A lelkésznek folyton félni kellett, hogy tusz gyanánt vagy ellenforradalmi érzelmeiről gyanúsitva felviszik Budapestre, amint az akkori szólás-mondás kifejezte: ,,Gaideszbe teszik" azaz eltüntetik. Engem is megfenyegettek kétszer, hogy túszul visznek, sőt a kommunista országgyűlésen egy elvtárs-képviselő meginterpellálta a belügyi népbiztost: „Nem tud-e a dunapataji katolikus plébános és református kántor ellenforradalmi törekvéseiről ?" 38 A tanácskormány valóban szedett túszokat, de Lukácsy István sokkal kisebb személyiség volt annál, hogy túszként Pestre vigyék. Komolyan vett önkényes ijesztgetést, és nem gondolta át azt, hogy, ha valóban kiszemelték, akkor nem szóltak volna neki kétszer is. A Tanácsköztársaság történetével foglalkozó művekben szó van arról, hogy ezen a környéken 1019 júniusában ellenforradalmi felkelés robbant ki. Ez a fegyveres ellenállás Patajon 18-án kezdődött, és 23-án verték le Szamuely Tibor irányításával, akit a Forradalmi Kormányzótanács hatalmazott fel. Az események részletezése nem tárgya e munkának, amelyet Lukácsy szereplésével kell folytatni. A plébános jónak látta a menekülést. Erről így számolt be: „Én Böddön keresztül Géderlakra mentem, hová fél egykor értem, mikoris Drozdik Imre esperes ur lakásán találkoztam P. [páter] Kossalik kalocsai jezsuita áldozópappal. 39 Itt rejtőzködtem hétfőtől szombat délutánig, mikor édesanyám Szabó Lajos harangozót küldte értem, hogy már hazajöhetek, a veszély elmúlt." 40 Bár Lukácsy kommunistaellenes volt, de tevékenyen nem vett részt a proletárdiktatúra fegyveres megdöntésének kísérletében. Különben nem mert volna visszatérni a Tanácsköztársaság fennállása alatt. A voltaképpeni ellenforradalmárok vagy elestek a határban lezajló harcban, vagy már bent Patajon fogták el és végezték ki őket, de a 38 História Domus. 39 Bödd a középkorban falu volt. később elpusztult. Pataj határában van. 1945-ig a kalocsai érsekség majorja, ahol gazdatiszt irányította az ott lakó, uradalmi cselédek munkáját. Géderlak a középkorban falu, most község. 1979-ig egyházigazgatásilag esperesi kerület székhelye. Lukácsy, ha gyalog ment is, két óra alatt Géderlakra ért. Drozdik Imre (1877—1941) hét évig volt (iéderlak esperesplébánosa. 40 História Domus.