Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PASTYIK ISTVÁN Pataji katolikusok és a Tanácsköztársaság

Kör vezetőségének a negyede volt baloldali 1919 tavaszán.

10 Egyébként a határozat a Kör alapszabályzatának részint ellentmondott, részint nem.

17 Az alapszabályt a belügyminisztériumban hagyták jóvá.

18 A Kör célját ismertető, harmadik paragrafus kimondta, hogy a Kör „politikával egyáltalán nem foglalkozik".

19 Ugyanakkor e paragrafus első mondatában az van, hogy a Kör célja „Dunapataj város katholikus közönségének szellemi, anyagi és társadalmi érdekeinek előmozdítása".

20 Az állam és az egyház szétválasztására Patajon 1919 március 31-én került sor. A munkástanács közgyűlést tartott, amelyben többféle kérdést vitattak meg. Az öt napirendi pont közül utoljára foglalkoztak az egyházakkal: ,,Tárgyaltatott az egyházi tisztviselők járandóságának ügye. Tekintettel arra, hogy az új törvény értelmében az egyház az államtól elválasztatott, ennek folyamányaként az egyházi tisztviselők fizetését és minden járandóságát ezentúl egészen az egyházak fogják viselni, a község tovább arra nem kötelezhető. 1919/9. sz. [számú] határozat: Az egyházi tisztviselőknek az egyházaknak a község által eddig kiszolgáltatni szokott fa járandóság — miután annak folyósítására a község a változott viszonyok folytán nem kötelezhető — egyhangúlag megvonatik, illetve a kiszolgáltatás beszüntettetik."

21 Ez a határozat volt az, amelyen keresztül először történt meg az állami és az egyházi ügyeknek szétválasztása Patajon. A helyi, három felekezetnek, — vagyis a reformátusoknak, a katolikusoknak és az izraelitáknak —, tudomásul kellett venniük, hogy klerikusaiknak, kántoraiknak és templomszolgáiknak eltartása felekezetük belső ügye. Magától értetődő azonban, hogy az eset lényege ebben az időben, vagyis március végén, nem a juttatás törlése, hanem az egyházi ügyeknek az állami ügyektől való szétválasztása, amely még a polgári forradalmaknak is rendszerinti velejárója. Ez a szétválasztás azt eredményezte, hogy az állam és az egyház régi, kölcsönös szövődményektől szabadult meg. A hazai katolikus főpapság a nagybirtokos arisztokratizmusával azonosította magát a nagypolgársággal a legfontosabb politikai, gazdasági és szociális kérdésekben. A vidéki, jobbjövedelmű plébáno16 A Kör jegyzőkönyveinek elemzése alapján. 17 A Dunapataji Katholikus Kör alapszabályai. Kalocsa 1894. Nyomtatott füzetecske. Pataji Múzeum. 18 Az 1894. július 10-én jóváhagyott alapszabály belügyminiszteri jelzése: „56 689. szám. /V. b." 19 A Kör alapszabálya, 1 p. 20 Pataj 1409—1872 volt mezőváros, de még a századfordulón is „város" maradt a köztudatban. Az 1894-ben — Siómaros után az országban másodikként — fölállított pataji Kossuth-szobor talapzatán is „város" van. ÁÜÁMFI József: A világ Kossuth- szobrai (Budapest 1979) című könyveben csonkán közölte (54 p.) a feliratot. 21 Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Dunapataj levéltára, 571/a. V. ö. MÁTÉ László: Dunapataj mezőváros levéltárának rendezése. Levéltári Szemle 1907/1, 40—54.