Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PASTYIK ISTVÁN Pataji katolikusok és a Tanácsköztársaság

sok sem különböztek egyházi és világi feletteseiktől. Most kiszorultak az államhatalomból. A jegyzőkönyvben az egyház és az állam szétválasztására három, elvi vonatkozású mondanivaló tartozik. Az első még a munkástanács közgyűlésének megnyitásán hangzott el mint általános politikai szempont: ,,Bencze József a munkástanács elnöke . . . felkéri a munkástanácsot, hogy ... az uj korszak követelményeinek megfelelően határozni szíveskedjenek." A második jogi természetű, az, hogy ,,az uj törvény értelmében az egyház az államtól elválasztott", tehát a munkástanács ennek értelmében fog dönteni minden ilyen kérdésről. A harmadik megállapítás a közigazgatási gyakorlatnak adott kulcsot az egyházi kérdésekben : , ,a község a változott viszonyok foh^tán nem kötelezhető" a felekezetek részéről semmire. Az állam és az egjdiáz szétválasztását kimondó gyűlésen kilenc munkástanácstag és még három politikai biztos vett részt. A politikai biztosok egyike: Farkas János, a katolikus kántortanító. * Farkas János Patajra kerülésének körülményei az Iskolaszék és Egyháztanács jegyzőkönyveiből állnak össze egésszé.

22 Már a polgári demokratikus forradalom idején egyre inkább a közügyek érdekelték Farkast.

23 A Tanácsköztársaság alatt pedig nagy szerepet játszott a munkástanácsban a proletárdiktatúra kezdeti heteiben is.

24 Lukácsy plébánosnak csak a Tanácsköztársaság leverése után jött meg a bátorsága ahhoz, hogy ezt írja róla: „kántortanítónkat a forradalmi, de különösen a kommunista eszmék egészen elkábították. Leglelkesebb híve lett a kommunista államnak. Iskolásaival nem törődött, később a közbiztonság parancsnoka lett a községnek. Kántori teendőit is húsvét után egészen elmellőzte."

25 Az érhető, hogy Farkas politizálása nem sokáig fért meg az egyházi szolgálattal, az azonban nem, hogy 22 Római Katolikus Plébániahivatal, Dunapataj. Iskolaszék és Egyháztanács jegyzőkönyvei az 1910-tó! induló kötetben. Lapszámozás nélkül. Az idevonatkozó jegyzőkönyvek: 1910. február 12., 1910. augusztus 19,1910. november 26, 1910. december 8. és 1917. január 24. 23 A 66. jegyzetünkben felsorolt visszaemlékezők közül a 2, 5, 7, 8, 9, 11,12,13 és 18 nyomán: Ennek a jóhangú és eszes —középtermetű, barna, bajuszát, rövidre vágó, kissé sasorrú — kántortanítónak népszerűsége volt Patajon. Hamar otthonosan érezte magát a pataji környezetben. Jól tudott tanítani. Farkasék két kislánya az anyára hasonlított, aki városi ízléssel öltözködött. A még iskoláskorú lányait gondosan öltöztette egyforma ruhába. Vtsszahúzódottsága családi életükkel magyarázható: férje olyan parasztnőhöz járt, akinek pesti házassága fölbomlott: kártyázott az úrikaszinóban; lakodalomban boros viselkedéséért és szertelen mulatozásáért megszólták. A háború vége felé a megélhetés gondja késztette nyilvánFarkasékat arra, hogy 1918 szeptemberében pusztai, jól tanuló testvérpárt — Engerth Miklóst és Györgyöt — vállaljanak el. 24 CSICSAY Iván—GÖNDICS Zoltán—KENDE Jánas—KOLTAI Sándorné—LAKATOS Ernő (szerk.): Iratok Pest megye történetéhez 1918—1919. (Okmányközlés). Budapest 1909. 243—244 p. 25 História Domus.