Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom
A március és június között kirobbant kisebb-nagyobb vidéki ellenforradalmi akciók, zendülések okaik oldaláról vizsgálva két csoportba sorolhatók. Néhány felkelést a külső vagy belső aktív — jórészt katonatiszti —• ellenforradalmi csoportok robbantottak ki. Ilyen volt a nyugat-magyarország felkelések zöme. 122 s a Duna—Tisza közén, a Kecskemét környéki Héjjasfivérek szervezte zendülés. 123 A helyi ellenforradalmak másik, kisebb része nem kapcsolódott ilyen közvetlenül ellenforradalmi központokhoz, nem szervezés, hanem egy falu, a falu néhány emberét ért „sérelem" következtében tört ki. Ezek közé tartozik a május 29-i nagyszékelyi ellenforradalmi megmozdulás, ahol a lakosság azért támadta meg és zavarta el a 25 fős vörösőrkülönítményt, mert az borjút rekvirált egy gazdától 124 , vagy a május 15-i nádudvari (Duna—Tisza köze), ahol a vöröskatonák kocsiigénylése szolgált a zendülés okául. 125 Az eddig elmondottak és a később kifejtendők alapján formálisan a Duna melléki ellenforradalom is ez utóbbiak csoportjába tartozik. Valójában azonban egyik típusba sem sorolható, mert területi elterjedésének nagysága, és viszonylag hosszú időtartama minden korábbi belső ellenforradalmi felkeléstől megkülönbözteti. II. ESEMÉNYEI ÉS JELLEMZŐI Eseményei, kiterjedése A sorozási rendelet megjelenése és a felkelés kitörése közt eltelt néhány napról, az ellenforradalom felé mutató apró momentumokról keveset beszélnek a források. A helyi sajtó semmiféle közvetlen előzményt nem jegyzett fel, a paraszt pedig a legkevésbé volt az az ember, aki elképzelései, érzései feljegyzésére gondolt volna. Amennyire ezt a Vörös őrség nyomozóinak a mozgalom elfojtása után Solton felvett jegyzőkönyveiből megállapítani lehet, a sorozási rendelet megjelenése után a térség egyes társadalmi rétegeinek körében korábban is észlelt elégedetlenség felerősödött, és az általános védkötelezettség ellen fordult. Az egyik Solt melletti tanyán lakó Pelikán ( ?) nevű kovács a nyomozók kérdéseire elmondta, hogy 17-én felkereste Szabó János és „valami sorozásról beszélt". 18-án Szabó ismét meglátogatta Pelikánt, s ezúttal azzal állt elő, hogy „menjenek be Soltra tiltakozni." 126 Feltételezhető, hogy ezekben a napokban Solton és más Duna—• 122. L. NAGY, 1961. 99—102. és 139. old. 123 Legteljesebb leírása: PIA. 605. f. TAGYOB. 11/29. ő. e. 53—54. és 140. old. Vö. Breit, III. köt. 71. old. 124 K. BALOGH, 1901. 140. old. 125 PIA. 609. f. 8/85. ő. e. 1—8. old. 120 U. o. 35/1919. sz. n. 1. ő. e. 50. old.
