Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

Tisza közi községekben több „Szabó János" kereste fel a maga „Pelikán kovácsát" hasonló célzattal. (A spontán elégedetlenkedés — amint ezt az ellenforradalom okainak feltárására alakult különbizottság is megállapította — természetesen kiegészült néhány „izgató" aknamunkájával, akiknek „kapóra jött a tanácskormány sorozási rendelete."

127

) Amikor ugyanis 18-án déleló'tt Szabó és Pelikán bement Soltra, ott már a szakszervezeti tagok gyűlést tartottak.

128 A tanácskozáson elhangzott vélemények közül egyet örökített meg a jegyzőkönyvvezető. Tóth János másfélholdas törpebirtokos azt fejtegette, hogy „nem érti a tanácskormány sorozási parancsát, mivel a tanácskormány megígérte volt, hogy katonának nem kell többé lenni . . ."

129 Ez az adat azt bizonyítja, hogy a solti földmunkások egy része értetlenül fogadta a Hadügyi Népbiztosság rendeletét, a Tanácsköztársaság addigi politikájának (legalábbis annak, amit ők láttak és éreztek belőle) mintegy a tagadását látták benne. Valószínű, hogy a többség és elsősorban a birtokos parasztok sokkal határozottabban utasították el a sorozás gondolatát, mert Végi Lajos 25 holdas gazda vezetésével a gyűlés résztvevői közül kb. 200-an a Vörös Őrség laktanyája elé vonultak, hogy lefegyverezzék a karhatalmi őrsöt. A soltiak akciója ekkor még eredménytelenül végződött. A Vörös Őrség parancsnokának és az egyik direktóriumi tagnak a felszólítására a tömeg szétoszlott.

130 Hasouló előzmények után kerülhetett sor 18-án este a dunapataji földművesek gyűlésére is, mert a Kalocsai Néplap egyik visszaemlékezője szerint a „Népszavában és Vörös Újságban közölt hírek (sorozás, 72 kg-os) fejadag)" hatására „forrni kezdett a közhangulat Dunapatajon."

131 Péter János a dunapataji sorozóbizottság elnöke június 18-án lényegében ugyanezt jelentette: „Dunapatajon a sorozást 19-én kellett volna megtartani, a sorozás miatt ellenforradalom ütött ki 18-án délután ...18-ról 19-re hajló éjjelen a dunapataji földmíves csoport gyűlést tartott, melyen 18-tól 45 évig mindenki ... köteles volt megjelenni."

132 A jelentés utolsó mondata szervezettségre utal, a szervezőkről azonban nem szólnak a források Még élő adatközlőim is csak arra emlékeznek, hogy a község legtenkintélyesebb családjából származó Váradi Sándor gazdagparaszt mellett a fő hangadó Benke Sándor közzépparaszt volt.

133 127 U. o. 128 U. o. 55. old. 129 TJ. o. 130 TJ. o. 54. old. 131 KN. 1919. dec. 3. 43. évf. 67. sz. 1. old. 132 HIL. MT. V. 6. O. F. Karh. oszt. ir. 1919. jún. 18. 111/21. 84. lt-i j. 133 KN. 1920. nov. 3. 44. évf. 90. sz. 2. old. és Bikszegi Sándor (Dunapataj) visszaemlékezése. (Saját gyűjtés.)