Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom
A Kormányzótanács kényszerűségből viszonylag toleráns politikát folytatott a birtokos parasztsággal. A kis-, közép- és gazdagparasztság (noha — különösen a középső és felső rétegük — potenciálisan kezdettől az ellenforradalom legszámottevőbb bázisa volt) az első hetekben élvezte is a helyzetéből fakadó előnyöket. Batyuzásból, vidékre utazott felvásárlókkal kötött csereüzletekből jelentős hasznot húztak. Május elejétől azonban a parasztság vásárlóképes rétegei egyre ritkábban kaptak iparcikket mezőgazdasági termékeikért, s a megbízhatónak hitt ,,kékpénz" is eltűnt a forgalomból. 16 Május végén, június elején az árutermelő parasztság már nem nagyon kereskedett. A „fehér pénz" elfogadása helyett — ha raktározásra nem nyílt lehetősége — elpusztította terményeit. 17 A készletekkel rendelkező Duna—Tisza közi birtokos parasztság kedvezőtlen politikai állásfoglalás-változtatásának a fenti, általános tényezők mellett az is oka volt, hogy az ország minden megyéjére érvényes élelmiszer- és állatbegyűjtés 18 mellett a déli demarkációs vonal mentén és a tiszai fronton állomásozó katonaság utánpótlását is biztosítani kényszerült. A „Déli Hadsereg Főparancsnoksága" már március végén vágóállatokat és élelmiszereket kért a kiskunhalasi direktóriumtól. 19 Április 2-án pedig a Duna—Tisza közén állomásozó alakulatok parancsnoka jelentette be, hogy csapatait Pest—Pilis—Solt—Kiskun Vármegye középső és déli része köteles élelmezni. 20 A katonaság hivatalos bevásárlóinak élelmiszer,- ló- és szarvasmarha-begyűjtése, kocsik igénybevétele végigkísérte a 133 napot. Bár ezek formálisan nem rekvirálások voltak, ténylegesen mégis a háborús évekre emlékeztették a birtokos parasztságot, mert PPSKk Vm. Alisp. ir. TAGY0B. abonyi j. 21. old., uo. Kiskunfélegyháza. 3. old. és Félegyházi Proletár. 1919. ápr. 27. l.évf. 7. sz. 3. old. A Pest megyei Direktórium közigazgatási osztályvezetőjének megállapítására lásd MSZMP K. B. Párttörténeti Intézetének Archívuma (továbbiakban: PIA) 000. f. 3/19 6. e.; vö. a kecskeméti kereskedők május 30-i és június 16-i panaszaival: Bács-Kiskun megyei Levéltár (továbbiakban: B-KmL) Kecskemét, Kormányzótanácsi biztos ir. 701/1919. sz. és uo. 902/1919. sz. A kisiparosokat jellemző jelentést közli Kalocsa és Vidéke. 1918—1919. Forrásgyűjtemény. Szerk. Benke Ferenc—Berta Somogyi László—Németh Gábor. Kalocsa. 1909, Kiad. a Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. 239. p. 182. old. 16 HAJDÚ, 1969, 373—371. és 385—380. old. 17 Dunántúlra lásd L. NACY Zsuzsa: Forradalom és ellenforradalom a Dunántúlon 1919. Bp. 1901. Kossuth Könyvkiadó. 202 p. 117. és 122—123. old.; Duna—Tisza körére: Kiskőrös és Járása. 1919. máj. 18. 13. évf. 20. sz. (számozatlan) „Hírek" rovatban, Félegyházi Proletár. 1919. ápr. 21.1. évf. 7. sz. 2. old. és Halasi Vörös Újság. 1919. ápr. 22. I. évf. 4. sz. 2. old. 18 Duna—Tisza közi meglétére lásd:Gera Sándor: A Magyar Tanácsköztársaság népjóléti és művelődési tevékenysége Kecskeméten. = Proletártavasz 1919. Szerk. Bognár Lajos és Bodor Jenő. Kecskemét. 1909, 323 p. 128. old., Halasi Vörös Újság. 1919. ápr. 20. 1. évf. 5. sz. 3. old. és Félegyházi Proletár. 1919. máj. 22. 1. évf. 4. sz. 3. old. 19 B—KmL. Kiskunhalas. Direktórium ir. 40/1919. sz. 20 B—KmL. Magyar Tanácsköztársaság plakátjai. I. köt. „Elvtársak! A Duna—Tisza közötti..." 1919. ápr. 2. (Fehér alapon fekete betűs szöveg.) Közli: Halasi Vörös Újság. 1919. ápr. 12.1. évf. 3. sz. 1. old.
