Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom
a hadsereg bevásárlói általában fehér pénz"-zel fizettek. 21 Súlyosbította a helyzetet, hogy a frontok hátsó vonalaiba vont vagy pihenőbe küldött csapatok esetenként jogtalanul és ellenszolgáltatások nélkül is rekviráltak. 22 (A megyei direktórium mindvégig egyik legsürgősebb feladatának tartotta az önkényes begyűjtések megszüntetését. 23 ) Fentieknél fontosabb, hogy június elejére a proletárdiktatúra tulajdonképpeni osztálybázisának politikai arculata is megváltozott. Nemcsak a falu alsó rétegeiben csökkent a lelkesedés, s kezdődött meg az a folyamat, amelyet a falu hagyománj^os tekintélyuralmi viszonyaiba való visszasüllyedésnek nevezhetünk 34 , hanem a városi ipari munkásság és agrárproletariátus egysége is megbomlott. A szociáldemokraták és kommunisták összecsapása nemcsak a legfelsőbb szinteken zajlott le. A belső nehézségek fokozódásával párhuzamosan az agrárvidékek kisipari szociáldemokrata munkásságának és vezetőségének, ill. az odaérkezett politikai megbízottaknak és a helyi kommunisták csoportjainak az ellentétei is elmélyültek. Május végén, június elején a Tanácsköztársaság központi szerveihez sorozatban futottak be olyan jelentések és íródtak olyan újságcikkek, amelyek — szemben az áprilisi beszámolókkal — már nem egy-egy polgári és kisjiolgári réteg antipátiájáról, „kétlelkűségéről", hanem az agrár és ipari munkásság •— szóhasználatukban: lakosság — erősebb-gyengébb fokú közömbösségéről, helyenként lázongásáról számoltak be. Kiskunhalason ,,. . .a helyzet nagyon két színű, it a hangulat nagyon rá mutat ara, hogy a lakoság legnagyob része a proletár diktatúra ellen van" — jelentette május végén Virág János politikai nyomozó. 25 A Félegyházi Proletár (Kiskunfélegyháza) június 20-i számának egyik cikkírója a helyi munkásság mentalitását ostorozva megállapította, hogy a „nemzetközi szocializmus vérvörös lobogója alatt csak 30—40 ember halad, azok is nagyrészt vezető emberek." A továbbiakban azt írja, hogy míg a templomokban és körmeneteken „ezren és ezren jelennek meg", „addig az előre meghirdetett népgyűlésen alig jelenik meg 150—200 ember; a megjelent emberek nagy része 21 B—KmL. Kalocsa. Főszb. ir. 2477/1919. és uo. Kig. ir. 2313/1919. ;PmL. PPSKk Vm. Alisp. ir.TAGYOBNagykőrös. 5. old.; Félegyházi Proletár. 1919. ápr. 13. 1. évf. 2. sz. 3—4. old. és uo. 1919. máj. 22. 1. évf. 4.sz 2. old. 22 Ilyen jelentésekre és híradásokra lásd: PmL. PPSKk Vm. Dir. el. ir. 311 .old., Hadtörténeti Intézet Levéltára, (továbbiakban: HIL). MT. 131/5.1919. máj. 20. 98—99. lt-i j. PIA. 603. f. 1/153.6. e. 2—3. old-. PmL. PPSKk Vm. Alisp. ir. TAGYOB. Nagykőrös. 5. old., B—KmL. MT. plakátjai. 1919. ápr. 5. „Tudomásomra jutott..." (Kék színű alapon fekete betűs szöveg.), Halasi Vörös l'jság. 1919. ápr. 2.1. évf. 14. sz. 2. old., Halasi Munkás. 1919. jún. 7. 1. évf. 11, sz. 1. old., B—KmL. Kiskunhalas. Munkástanács jkv-e. 1919. jún. 21. 70. old., uo. 1919. máj. 17. 43. old., Félegyházi Proletár. 1919. máj. 18. 1. évf. sz. n. 2. old., végül TOGY. 192. old. 23 Vörös hadügyi felelős megállapítása: PmL. PPSKk Vm. Munkástanácsa Intéző Bizottságának május 10-í jkv-e. 81. old. és .Toanovits távirata: B—KmL. Kalocsa. Kig. ir. 2195/1919. 24 JÁSZI, 130—131. és HAJDÚ, 1970, 30—31. old. 25 B—KmL. Kecskemét, Kormányzótanácsi biztos ir. 836/1919. sz. 17* 259
