Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

véletlen tehát, hogy az 1919. június 24-i budapesti ellenforradalmi puccskísérlettel egy időben — kalocsai központtal — Tass, Szalkszentmárton, Harta, Dunavecse, Solt, Apostag, Dunapataj, Kecel, Kiskőrös községekben ellenforradalmi lázadás tört ki.

58 Hasonló, bár kisebb körre kiterjedő megmozdulásokra került sor Lajosmizse és Ladánybene községekben is.

59 Azokon a helyeken, ahol ugyan nyílt lázadásra nem került sor, a gazdag parasztság osztályérdekének megfelelően, törekedett nehezíteni a Tanácsköztársaság helyzetét. A nagygazdák magatartása erőteljesen befolyásolta a kis- és középparasztok hangulatát is. A Tanáesköztársaság helyi szerveiben történtek ugyan kísérletek — többnyire elég későn és ellentmondásosan — a kis- és középparasztok megnyugtatására, de ezek már nem érhették el céljukat. Kiskunhalason csak június 7-én hangzott el a felhívás, hogy „akik 100 kat. holdnál nagyobb birtokegységen gazdálkodnak, föltétlenül jelentkezzenek a szocializált gazdaságok városi központjában, minthogy a termelés érdekei központi intézkedéseket tettek szükségessé."

60 A Városi Birtokrendező Bizottság azonban nem tudott egyetérteni abban, hogy a terméketlen területeket beszámítsák-e a 100 kat. holdba. Közben az Intéző Bizottság május 20-án úgy döntött, hogy „csak a szántó, kert, és szőlő és a belsőségek (például házhely) számíttassanak be, mert a halasi tulajdonviszonyok mellett másképp méltánytalanság lehet."

61 A városi direktórium viszont nem vette figyelembe ezt a méltányosságra törekvő döntést, hanem május 30-án ultimátumszerű felhívást intézett a 75 kat. — azaz 100 magyar — holdon felüli birtokosokhoz, mely szerint 48 órán belül pontos leltárt kell készíteniük gazdaságukról amit szigorú büntetés terhe mellett leadni tartoznak.

62 Egy hét múlva pedig az előbb idézett felszólítást adták ki. Az ellentmondásos intézkedések csak fokozták az ellenforradalmi propaganda hatékonyságát, felerősítették a kistulajdonosi rétegeknek a proletárszocializmussal szembeni eleve ösztönös ellenérzéseit, így ezek később, az uralomra jutó nagybirtokos-nagytőkés ellenforradalmi rend segítői lettek. 58 Proletár Hadsereg. 1919. I. évf. 25. szám. (Közli: Kalocsa és vidéke 1918—1919. i. mű.) 59 Sápi Vilmos dr.: Tanácsköztársaság és előzményei Lajosmizsén. (Proletártavasz i. kiadvány 19G. o.) 60 Halasi Munkás 1919. június 7. (Közli: Szabó Miklós u. o. 66. o.) 61 Bács-Kiskun megyei Levéltár (a továbbiakban BKML.) kiskunfélegyházi részlege (atovábbiakban kkfházi részleg). Intézőbizottsági jegyzőkönyv 1919. május 20. (TJ. o.) 62 Halasi Munkás 1919. május 30. (U. o.)