Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

2. Agrárviszonyok a mai Bács-Kiskun megye területén 1920—1944 között Az I. világháború után — mint ismeretes — Magyarország gazdasági feltételei megváltoztak, de társadalma is — nem kis részben a területi változások következtében — lényeges átalakuláson esett át. Tőkés gazdaságfejlődésének is új irányt szabott a történelmi irodalom által jellemzett ún. „nyitott gazdaság", illetve antant orientáció. Az ipar nyersanyag igényét a továbbiakban a külső piacokról kellett kielégíteni, ellenértékét pedig keresett cikkek termelésével kellett fedezni.

63 A magyar társadalom és ezen belül a nemzetgazdaság konszolidálódásának, a nagybirtokos — nagytőkés orientáció stabilizálódásának változatlanul az agrárviszonyok feszültségeinek valamiféle feloldása volt a feltétele. A hatalomra jutott és időszakosan megerősödött uralkodó osztályok politikájában (éppen ezért) nagy szerepet játszott ugyan a földreform ígérete, amit azonban úgy „valósítottak" meg, hogy az gyakorlatilag konzerválta, újra szilárdította a háború előtti tulajdoni rendet és birtokstruktúrát.

64 a) Az 1920. évi földreform hatása a birtokstruktúrára. Az 1920. évi XXXVI „A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó" t. c. alapján végrehajtott földreform számszerű eredményei részleteiben máig sem teljesen tisztázottak, a fő tendenciák, illetve a belőlük levonható következtetések azonban így is teljesen egyértelműek.

65 Nézzük a mai megye területére vonatkozó adatokat. (L. : 5. sz. táblázat). A kimutatásból helyi vonatkozásban is mindenekelőtt az állapítható meg, hogy a „reform" igazi célkitűzései valóban maradéktalanul érvényesültek. C3 V. ö.: Berend T. Iván—Bánki György: Magyarország gazdasága az első világháború után 1919—1929. és Berend T. Iván—Szuhay Miklós i. munkákkal. 64 Az 1920-as magyar földreformmal lényegében egyidejűleg Közép- és Kelet-Európa több államában — Lettország, Észtország, Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Görögország — földreformot hajtottak végre, amelyek kivétel nélkül nagyobb arányúak voltak, mint a magyarországi. Ezeket alaposan értékeli Dolmányos István: A Kelet-Európai földreformok néhány problémája c. cikksorozatában. Agrártörténeti Szemle 1962—63— 64—65. évfolyamai. 65 így pl.: A Magyarország Története I—II. (Gondolat 1971.) c. összefoglaló mű II. fejezetének 375. oldalán az áll, hogy az ország 16,6 núllió kat. hold területéből 948 000 kat. holdat vettek igénybe. 411 000 juttatás történt, ebből 301 000 volt a szegényparaszt, akik azonban csak az igénybe vett terület 1 /3-át, 305 000 kat. holdat kaptak 1—1,5 holdas parcellákban. A Berend T. Iván—Szuhay Miklós i. mű. 205. oldalán viszont 1,27 millió hold felhasználásáról beszélnek a Szerzők és ebből vezetik le a felhasználásokat. Ugyanakkor a Magyar Statisztikai Közlemények új sorozata 99. kötetében az 1935-ös állapotokra vonatkozóan „A földbirtokrendezés fő kérdései" c. rovatban közigazgatási bontásban 289 307 földhöz, és 166 754 házhelyhez juttatott személyt mutatnak ki, akik 705 468 kat. hold földet, illetve 29 178 kh házhelyet kaptak. Ez utóbbi adatok a 15 évre elhúzódott végrehajtás végső eredményeit mutatják, tehát nem tartalmazzák az időközben tönkrement juttatott parasztok adatait. Tekintve azonban, hogy községsoros adatokhoz, amelyek alapján területünket vizsgálni tudjuk, csak innen juthattunk, ezt használtuk fel.